November 1. – Mindenszentek napja

A katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg november elsején Mindenszentek napján.
De mit is ünneplünk ekkor, és milyen szokások kapcsolódnak ehhez a naphoz?

November elseje Mindenszentek ünnepe, november 2. a halottak napja a keresztény világban.
Mindenszentek - latinul: Festum omnium sanctorum - a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ebből az alkalomból. Az ezt követő halottak napja egyházi ünnepből vált fokozatosan általános népi megemlékezéssé.

Mindenszentekkor azon szentekről emlékeznek meg, akiknek nincs külön emléknapjuk. A IV. században Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János már tudott Mindenszentek ünnepéről, amelyet május 13-án, illetve a pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja, s az ortodox keresztény egyház ekkor tartja a Mindenszentek napját. Nyugaton 609-ben (más források szerint 610-ben) jelent meg először, amikor május 13-án IV. Bonifác pápa a római Pantheont Szűz Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel.
Az ünnep még a VIII. században május 13-ról november 1-re tevődött át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék. A kelták november első napjaiban emlékeztek az elhunytakra különböző halotti áldozatok bemutatásával, s november első napja egyben az év kezdetét is jelentette.
835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan elismerte az új ünnepet, attól kezdve a Mindenszentek az egész katolikus kereszténység ünnepe lett. Az ünnep fél évszázad után 2000-ben lett ismét munkaszüneti nap Magyarországon.

Általános szokás, hogy Mindenszentek napján rendbe teszik, és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért.
Az ünnephez sokféle népi szokás, hiedelem kapcsolódott. Magyarország egyes vidékein harangoztattak a család halottjaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Egyes falvakban ezen a napon tartották meg a bíróválasztást, a cselédfogadást, és ekkor újították meg az egész tanácsot.

A Mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik a Halloween-ünnep is. Ősi kelta hagyományokból alakult ki, és október 31-én tartják, elsősorban az angolszász országokban, bár mára már az egész világon elterjedt.
A boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe, melyben összemosódik a római Pomona-nap, a kelta samhain ünnep és a keresztény halottak napja.
A töklámpás lett az idők folyamán a halloween legfontosabb jelképe.