Milyen feltételek mellett dolgozhat vállalkozóként a megváltozott munkaképességű személy?

A rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásban részesülő személy dolgozhat egyéni-, illetve társas vállalkozói jogviszonyban is. Ez esetben a keresőtevékenységet az alábbiak korlátozzák:

A rokkantsági-, vagy rehabilitációs ellátásban részesülő keresőtevékenysége esetén arra kell figyelemmel lenni, hogy jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül ne haladja meg a minimálbér 150 százalékát. Amennyiben a jövedelme ezt a jövedelemkorlátot meghaladja, akkor a rokkantsági-, illetve a rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni. 

A fenti szabály három egymást követő hónapra vonatkozik. Fontos, hogy nem egymást követő hónap jövedelmeinek átlagáról szól. A fenti jövedelemkorlátra vonatkozó feltételnek megfelel a vállalkozás, ha például minden harmadik hónapban kevesebb a vállalkozásból származó jövedelem a minimálbér 150 százalékánál, szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bér 150 százalékánál.

 

VÁLLALKOZÁSI JOGVISZONYBAN TÖRTÉNŐ FOGLALKOZTÁS TB KÖZTERHEI

A vállalkozásban járulékokat és a szociális hozzájárulási adót legalább az ún. minimális alapok után meg kell fizetni. Azaz a rokkantsági-, vagy rehabilitációs ellátásban részesülő, nem nyugdíjas vállalkozó megfizeti a

• 10 % nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbérből, 
• 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszereséből.

A vállalkozásnak a 27 % szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetnie azzal, hogy adott feltétlek meglétekor szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe.

(Minimálbér havi bruttó 111 000 forint. Minimálbér a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, azaz havi bruttó 129 000 forint, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.)

 

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓKEDVEZMÉNY

A vállalkozás a rehabilitációs ellátásban, illetve a rokkantsági ellátásban részesülő személy után szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Azaz az egyéni vállalkozó, illetve a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe, 

• ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy 
• ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.

A szociális hozzájárulási adókedvezmény mértéke: az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb 222 000 forintnak a 27 százaléka, azaz maximum 222 000 forintig nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót. 

Azaz ha a tag rokkantsági ellátásban részesül, egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 40 százalékos, és a vállalkozásban a havi jövedelme 300 000 forint, akkor a szociális hozzájárulási adókedvezményre tekintettel nem havi 81 000 forint, hanem havi 21 060 forint szociális hozzájárulási adót kell megfizetnie a vállalkozásnak.