Mikor és milyen ellátásokra jogosult a vér szerinti apa gyermeke születése kapcsán?

Sokan tisztában vannak azzal, hogy milyen ellátást kaphat az édesanya a gyermek születését követő fél éven belül, de az már kevésbé ismert, hogy ezen ellátások közül mikor és milyen ellátásokra lehet jogosult az édesapa. Az alábbi cikkben a gyermek születése kapcsán az édesapának nyújtható társadalombiztosítási-, és családtámogatási ellátásokat ismertetem.

A gyermek születését követően igénybe vehető ellátásokat két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik ellátási kör a társadalombiztosítás keretében járó csecsemőgondozási díj (csed), illetve a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj. A másik ellátási kör a családtámogatás keretében megállapítható anyasági támogatás, gyermekgondozást segítő ellátás (gyes), és családi pótlék (azaz kezdetben a nevelési ellátás).

Elsőként tekintsük át, hogy mikor lehet jogosult az édesapa csecsemőgondozási díjra!

A csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár. A csecsemőgondozási díjnak nincs felső határa, az a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 70 %-a. Erre az ellátásra az jogosult,
- aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és
- akinek a gyermeke a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.

A csecsemőgondozási díjra elsősorban az édesanya jogosult. Az édesapa akkor válik jogosulttá ezen ellátásra, ha
- az édesanya az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák,
- az édesanya meghal,
- az édesanya szülői felügyeleti joga megszűnik.

Az édeapa csecsemőgondozási díjra jogosultsága
- az első esetben az édesanya egészségi állapotában bekövetkezett változástól - azaz az igazoláson feltüntetett naptól -;
- a második esetben az elhalálozás napjától;
- a harmadik esetben a szülő nő felügyeleti jogának megszünésétől
áll fenn.

Hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj:

Hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj a gyermek születésétől a gyermek két éves koráig jár, ha a szülő

- egyébként az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. §-a alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult,
- a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe,
- a gyermeke a fenti hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
- a gyermeket saját háztartásában neveli,
- magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és
- a gyermek születésének napján rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.

A fenti gyermekgondozási díjra elsősorban az édesanya jogosult. Az édesapa ugyanakkor a következő esetekben válik jogosulttá hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjra, ha a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj feltételeinek az édesapa megfelel, de
- a jogosultsági feltételeknek az édesanya nem felel meg, vagy
- az édesanya meghal.

A vér szerinti apa részére a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj a jogosultsági időből igénybe nem vett időszakra jár, de legfeljebb a gyermek 2 éves koráig.

A hallgatói gyermekgondozási díj havi összege - egyéb jövedelem hiányában -
- a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes kötelező legkisebb munkabér,
- a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum
70 százaléka.

Gyermekgondozást segítő ellátás:

Ha a szülők nem jogosultak csecsemőgondozási díjra illetve hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjra, akkor Magyarorszságon élő szülők jogosultak lehetenek a gyermek születését követően gyermekgondozást segítő ellátásra. Ezt az ellátást akár az édesanya, akár az édesapa is igényelheti, azaz az apa nem csak másodsorban jogosult ezen családtámogatási ellátásra. Gyermekgondozást segítő ellátás a saját háztartásában nevelt
- a gyermek 3. életévének betöltéséig, illetve
- ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig jár.

A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege adott gyermekenként 28 500 forint, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátásból 10 százalék nyugdíjjárulékot kell levonni.

Anyasági támogatás:

A gyermek születése kapcsán járó ellátás az anyasági támogatás. Az anyasági támogatás a családtámogatások egyik ellátása. Az anyasági támogatás mértéke - gyermekenként - 64 125 forint, míg ikergyermek esetén 85 500 forint. Mint az az elnevezésben is szerepel, az anyasági támogatás elsősorban az anyának jár és csak másodsorban – az anya halála esetén – jogosult rá az apa. Azaz amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, úgy az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban élő apának kell kifizetni azzal, hogy ezt az ellátást a szülést követő 6 hónapon belül kell megigényelni.

Családi pótlék:

A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást, majd ezt követően iskoláztatási támogatást, azaz összefoglalva családi pótlékot nyújt. Nevelési ellátásra jogosult akár az édesanya, akár az édesapa azzal, hogy ugyanazon gyermek után járó családi pótlék – az alábbi kivétellel - csak egy jogosultat illet meg.

Kivétel: Ha a szülők elváltak és a jogerős bírósági döntés - ideértve az egyezséget - alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, a családi pótlékra, 50-50%-os arányban, mindkét szülő jogosult.

A nevelési ellátás mértéke:
- egygyermekes család esetén 12 200 forint,
- egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,
- kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
- két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
- három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,
- három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 23 300 forint,
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint.