Legyen könyvelője a KATA-s vállalkozásnak, vagy sem?

A címben szereplő kérdésre egyértelmű igent vagy nemet csak egy vállalkozással kapcsolatos tények, tényadatok ismeretében tudunk adni, ugyanakkor egy kis segítség lehet a következő néhány gondolatindító elem felelevenítése.

Sokszor elhangzik különböző tájékoztatókon, hogy a KATA az olyan egyszerű, hogy amely vállalkozás választja, annak nincs is szüksége könyvelőre. A legutóbbi néhány módosítás a törvényben (például az, hogy nem mindenkinek szükséges bevételi nyilvántartást vezetnie 2014 januárja óta) is ezt célozná meg. Úgy gondolom, bizonyos esetekben ez téves út lehet és egy egyéni vállalkozónak vagy egy vállalkozás vezetőjének érdemes felmérnie a kockázatát, mielőtt erre az útra lépne („könyvelő nélkül is boldogulok”). Két egyszerű példa azzal kapcsolatban, hogy egy könyvelő „jelenléte” sok problémától és fizetendő bírságtól, pótléktól mentheti meg például a vállalkozást a későbbiek során:

1. példa: Kezdő főállású egyéni vállalkozó év közben, például március 27-én kezdi meg tevékenységét. Nincs könyvelője, bejelentkezési szabályokkal tisztában van. Mindenhonnan azt hallotta, hogy mivel a várható bevétele nem haladja meg a 6 millió forintot, érdemes a KATA-t választania és bejelentenie, hogy alanyi adómentes lesz. Sőt azt is hallotta, hogy annak a bevételi határa, amíg nem kell 40%-os adót fizetnie, egybeesik az alanyi mentesség értékhatárával. Talán azt is tudja a vállalkozó, hogy ha év közben kezd, nem 6 millió forint, amit figyelembe kell vennie az előbbi 2 értékhatár (a KATA-s és alanyi adómentes) figyelésével kapcsolatosan. Ám azt már nem biztos, hogy észreveszi, hogy ebben az esetben a 2 érték eltérő lesz. Ugyanis ha év közben nem történik semmi különleges esemény (pl. nem lesz táppénzen), év végéig 10 hónapon keresztül fizet tételes adót (nem választotta a 75.000 Ft-ot). Ez azt jelenti, hogy a 40%-os adóval kapcsolatos értékhatár 10x500.000 Ft (a kezdés hónapjában is teljes havi összeg fizetendő), vagyis 5 millió forint lesz. Ugyanakkor az alanyi adómentesség értékhatára, mivel az áfa törvény nem havi, hanem napi időarányosításról szól, 4.602.740 Ft lesz. Vagyis például, ha az éves bevétele 4.800.000 Ft, már nem maradhatott volna alanyi mentes, de a 40%-os adót még nem kell fizetnie. Ugyanakkor, ha ez (hogy nem jelentette be, hogy már nem maradhatott alanyi mentes) egy 3 év múlva lefolytatott ellenőrzés során derül ki - talán hangsúlyoznom sem kell - elég sokba fog kerülni neki…

2. példa: Teljes naptári évre KATA adóalanyiságot választott a főállású egyéni vállalkozó és mellé alanyi adómentességet. Az előbbi 2 értékhatárt vizsgálva abban az esetben, ha például 3 hónapig táppénzen volt: a 40%-os adóval kapcsolatosan a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével az értékhatár 9x500.000 Ft, vagyis 4.500.000 Ft lesz. Az alanyi adómentesség értékhatára ugyanakkor az éves keretösszeg, azaz 6.000.000 Ft marad. Tehát pl.: 5.500.000 Ft bevétel esetén az egyéni vállalkozónak egymillió forint után már 400.000 Ft 40%-os adó fizetési kötelezettsége keletkezik, ugyanakkor még alanyi mentes maradhat. Abban az esetben, ha az értékhatárokkal kapcsolatban a vállalkozó csak annyit jegyzett meg, hogy mindkét értékhatár 6 millió forint, mert egész évben KATA-s és emiatt a 40%-os adót nem fizeti meg, egy későbbi adóellenőrzés során a bírságokkal és pótlékkal együtt „elég sok” pluszban fizetendő kötelezettsége keletkezhet. 

A példákat még sorolhatnánk bejelentéssel, tételes adó megfizetésével, illetve meg nem fizetésével kapcsolatos kérdésekben. Ám már fentiek is mutatják, hogy egy KATA-s vállalkozásnak általában sokkal kifizetődőbb lehet, ha könyvelője van és havonta fizet neki pár ezer forintot, mintha könyvelő nélkül egy későbbi adóellenőrzés során egy hiba következtében adóhiány, bírságok, pótlékok megállapítása történik. 

Ádám József