Keresőképtelenség esetei

A hatályos jogszabály alapján a keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez az arra jogosult orvos megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy beteg gyermeke ápolása miatt nem tudja ellátni. Korábbi cikkekben már volt szó a betegszabadságról és a táppénzről, így jelen cikkben ezek alapját képező keresőképtelenség eseteit ismertetem.

A keresőképtelenség eseteit a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény részletezi. A fenti törvény 44. §-ában a keresőképtelenség alábbi öt esete különíthető el, mely szerint keresőképtelen:
- az, aki a betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni, valamint aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül. A betegségből eredő keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott;
- az a nő is, aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult. Azaz, a szülő nő a szülésre tekintettel keresőképtelennek minősül, ha csecsemőgondozási díjra nem jogosult;
- az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja. Azaz az orvos keresőképtelennek minősítheti az édesanyát, ha a például a kórházban a csecsemőt koraszülött (PIC osztályon) kezelik és az édesanya rendszeresen bejár a gyermekét szoptatni;
- a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban illetve 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;
- akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. Az eltiltást, elkülönítést vagy zárlatot az azt elrendelő határozat bizonyítja.
Meg kell említeni, hogy méltányosságból adható táppénz tekintetében keresőképtelen a szülő, aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha gyermeke mellett tartózkodik a kórházban.

Megjegyzés: A keresőképtelenségnél az 1997. évi LXXXIII. törvényben megnvezett szülő a következőket foglalja magába:
- a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együtt élő házastárs,
- az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
- a gyám,
- a nevelőszülő és a helyettes szülő.

A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott.

A keresőképtelenség illetve a keresőképesség elbírálására és igazolására az alábbi orvosok jogosultak:
- a háziorvos, házi gyermekorvos, ha a háziorvosi tevékenységre a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) szerződést kötött,
- a járóbeteg-szakellátás orvosa, ha erre a feladatellátásra a NEAK-kal finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte, és a járóképes beteg ellátására területileg vagy a háziorvos beutalása alapján illetékes,
- az ideggondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó, valamint az onkológiai gondozó szakorvosa, ha erre a feladatellátásra a NEAK-kal finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte,
- a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala,
- a járási hivatallal felülvéleményező tevékenységre szerződött főorvos.

Megjegyzés: A kórházi kezelés időtartamára, valamint a pszichiátriai beteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága esetén a kórház igazolja a keresőképtelenséget. Az utóbbi esetben a betegség mellett az „adaptációs szabadság” megjelölést és annak időtartamát is fel kell tüntetni.

A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálását a mindenkor érvényes szakmai irányelvek szerint kell végezni. A keresőképtelenség legfeljebb 5 napra visszamenőleg is igazolható. Az orvosi dokumentáció alapján a kormányhivatal szakértő főorvosa azonban jogosult akár 30 napra is visszamenőleg igazolni a keresőképtelenséget. Kivételesen indokolt esetben pedig az orvosszakértői szerv a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg is igazolhatja.

A keresőképtelenség típusát az orvos által megjelölt kód tartalmazza, amely az alábbi lehet:

Keresőképtelenség jellege Kódja
üzemi baleset 1-es kód
foglalkozási megbetegedés 2-es kód
közúti baleset 3-as kód
egyéb baleset 4-es kód
beteg gyermek ápolása 5-ös kód
terhesség-szülés miatti
keresőképtelenség 6-os kód
közegészségügyi okból
foglalkozásától eltiltás,
hatósági elkülönítés 7-es kód
egyéb keresőképtelenség 8-as kód
veszélyeztetett terhesség
miatti keresőképtelenség 9-es kód



Végezetül meg kell jegyezni, hogy a keresőképtelenséget eredeti orvosi igazolással lehet érvényesíteni. Ha például a biztosított munkaviszonyban és biztosítással járó megbízási jogviszonyban is dolgozik, és mindegyik jogviszonyában keresőképtelennek minősül, akkor két eredeti orvosi igazolást köteles a keresőképtelenséget megállapító orvos kiállítani.