Ismét "elbukott" az egyoldalú banki szerződésmódosítás

Érvénytelennek nyilvánította a Partiscum XI. Takarékszövetkezet 2010. március 1-jétől 2010. június 4-ig hatályos általános szerződési feltételeit a Szegedi Törvényszék. A szerdán első fokon meghozott ítélet hatálya kiterjed a pénzintézet valamennyi olyan ügyfelére, aki a bírósági döntés jogerőre emelkedéséig nem fizette vissza a hitelét.

Az ügyben tavaly márciusban a Szegedi Ítélőtáblán született először jogerős ítélet. Ez azt mondta ki, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások többsége tisztességtelen, ezért ezek évekre visszamenően semmisnek tekintendők; az akkori ítélet még a takarékszövetkezet összes hitelszerződésére vonatkozott.
A döntés után a takarékszövetkezet felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelső Bírósághoz, amely tavaly szeptemberben – a bankoknak alapvetően kedvező ítélettel – új eljárásra kötelezte a bíróságot, és azt mondta ki: a hitelszerződésekhez kapcsolódó egyoldalú szerződésmódosítások rendben voltak, az előző bírói fórumok által hivatkozott érvelés viszont nem.
Az LB akkori, az ítéletet részben hatályon kívül helyező, és új eljárás lefolytatására kötelező döntése nyomán született a mostani ítélet.
A bíró az ítélet indoklása során kifejtette, a bíróságnak az új eljárásban csak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a pénzintézet általános szerződési feltételeiben a kamatok, díjak és költségek egyoldalú megváltoztatására vonatkozó kikötései tisztességtelenek-e.

A tisztességtelenség fogalmát a polgári törvénykönyv (ptk) határozza meg akként, hogy a szerződés nem tartalmazhat egyoldalú és indokolatlan, a fogyasztóra hátrányos kikötéseket. Bár a PTK kimondja, hogy a jogszabályban rögzített feltételek nem minősülhetnek tisztességtelennek, és a hitelintézeti törvény is tartalmazza az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét, az okok listáját azonban nem sorolja föl, így azok vizsgálhatók – tudatta a bíró.
A hitel- és pénzintézeti törvény, illetve az LB az ügyben hozott részítélete kimondja, hogy a szerződésben objektíven és teljes körűen, nem példálózva rögzíteni kell azokat a felek akaratától független okokat, amelyek bekövetkezte esetén egyoldalúan módosítható a megállapodás.
A takarékszövetkezet szerződési feltételeiben az egyoldalú módosítás indokai között említette a forrásköltségek változását, teljes felsorolást azonban nem tartalmaz. Így lehetőség volt arra, hogy a pénzintézet bármely egyéb okból változtasson a díjakon, kamatokon, költségeken.

Az LB kimondta azt is, hogy az okoknak világosnak és érthetőnek kell lenniük. A bíróság szerint a Partiscum általános szerződési feltételei alapján a hitelfelvevők azonban nem tudhatták egyértelműen, pontosan milyen körülmények változása esetén válik lehetővé a szerződés egyoldalú módosítása. A szerződések emellett tartalmaztak olyan speciális közgazdasági fogalmakat is, amelyek ismerete nem várható el a laikus ügyféltől.
A bíró hangsúlyozta, a takarékszövetkezettől nem várható el, hogy hosszabb időtartamú szerződések esetén előre ismerje valamennyi, forrásköltségeit befolyásoló tényező változásának hatását. Az üzletszabályzatban azonban rögzíteni kellene, hogy az így keletkező többletköltség mikor és milyen formában hárítható át az ügyfélre.