Hogyan változnak a keresőtevékenységet folytató nyugdíjasok közterhei 2020. július 1-jétől?

2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) szabályozza 2020. július 1-jétől többek között a biztosítási jogviszonyokat, és az ehhez kapcsolódó befizetéseket. Az alábbiakban összefoglalom, hogy milyen változást hoz az új Tbj. a keresőtevékenységet folytató nyugdíjasok kapcsán.

A magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben két csoportba sorolhatók a saját jogú nyugdíjasok. Az egyik csoportba tartoznak azok, akik úgy részesülnek nyugellátásban, hogy a születési évüknek megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltik, és a jogszabályban előírt szolgálati idővel rendelkeznek. A másik csoportba tartoznak azok a nők, akik 40 éves jogosultsági idő alapján részesülnek nyugellátásban.

Megjegyzés: Ha a 40 éves jogosultsági idővel nyugellátásban részesülő hölgyek biztosítási jogviszonyban dolgoznak, akkor 2020. június 30-ával bezáróan keresőtevékenységük kapcsán jövedelemkorlát érvényesül. Azaz, ha a keresőtevékenységük során az általuk fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja az éves keretösszeget (ami a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosa, azaz idén a 161 000 forint tizennyolcszorosa, ami 2 898 000 forint), a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.

Mindezek alapján tekintsük át, hogy milyen változást eredményez az Mt. szerinti munkaviszonyban, és a vállalkozóként keresőtevékenységet folytató nyugdíjasok közterheiben 2020. július 1-jétől hatályba lépő új törvény!

1.) Az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas már 2019. január 1-je óta nem biztosított, így munkabéréből nem kell megfizetnie a járulékokat. A nyugdíjas munkabéréből csak 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg kerül levonásra. A nyugdíjas Mt. szerinti munkaviszonyban történő foglalkoztatását segíti elő, hogy a munkabér után a munkáltatónak sem szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást nem kell fizetnie.

Az Mt. szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjas 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékfizetés hiányában

• egyrészt nem jogosult a nyugdíjának 0,5 százalékos emelésére,

• másrészt a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nők munkabére kapcsán nem érvényesül a fenti jövedelemkorlát;

 Meg kell említeni továbbá, hogy az Mt. szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjas járulékfizetés hiányában nem jogosult baleseti ellátásra sem.

Az új Tbj. 2020. július 1-jétől nem eredményez változást az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas befizetései és ellátásai kapcsán. Azaz Mt. szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjas továbbra sem lesz biztosított, és ezáltal közteherfizetése sem változik, így munkabéréből továbbra is csak 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg kerül befizetésre.

Az Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas mintaként szolgál a keresőtevékenységet folytató nyugdíjas 2020. július 1-jét követő fizetési kötelezettsége és ellátása kapcsán. Azaz, egyetlen saját jogú nyugdíjas sem lesz biztosított 2020. július 1-jét követően, így járulékfizetésük sem áll fenn. 2020. július 1-jét követően járulékfizetés hiányában nem lesznek jogosultak nyugdíjuk 0,5 százalékos emelésére, másrészt a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nők munkabére kapcsán nem érvényesül jövedelemkorlát; továbbá 2020. július 1-jét követően bekövetkező üzemi baleset/foglalkozási megbetegedés kapcsán baleseti ellátásokra sem lesznek jogosultak.

Nézzünk erre vonatkozóan egy példát!

Ha a nyugdíjas 2020. júniusában megbízásban dolgozik, és megbízási díja havi bruttó 200 000 forint, akkor ez a nyugdíjas 2020. június 30-ával bezárólag biztosítottnak minősül, és járulékfizetésre kötelezett. Ha az általános 10 százalékos költségelszámolást választja, akkor 180 000 Ft-ot alapul véve a megbízási díjából 27 000 Ft személyi jövedelemadó-előleget, 18 000 Ft nyugdíjjárulékot és 7200 Ft természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell levonni. A 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugdíj folyósítása szünetel. A megbízót szociális hozzájárulási adó, és adott esetben szakképzési hozzájárulás megfizetése terheli.

A nyugdíjjárulék alapján a nyugdíjas jogosult nyugdíjának 0,5 százalékkal való emelésére. A nyugdíjjárulék megfizetése kapcsán ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő hölgyek ezen keresőtevékenységénél jövedelemkorlát érvényesül. Továbbá biztosítottként a nyugdíjas jogosult többek között üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedése kapcsán baleseti ellátásokra, illetve adott esetben a hozzátartozója baleseti hozzátartozói nyugellátásra is jogosult lehet.

2020. július 1-jétől a fenti megbízási jogviszonyban dolgozó az új Tbj. alapján már nem lesz biztosított. Erre tekintettel a megbízás alapján biztosítási jogviszonyban álló nyugdíjast 2020. július 8-áig ki kell jelenteni, mint biztosítottat a 20T1041-es nyomtatványon. Biztosítási jogviszony hiányában 2020. július 1-jétől nem áll fenn járulékfizetése, így 2020. július 1-jétől 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékfizetés hiányában

• egyrészt nem lesz jogosult nyugdíjának 0,5 százalékos emelésére,

• másrészt a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nők esetén nem kell alkalmazni a jövedelemkorlátot.

2020. július 1-jét követően bekövetkező üzemi baleset (foglalkozási megbetegedés) kapcsán baleseti ellátás (baleseti hozzátartozói nyugellátás) már nem jár a megbízási jogviszonyban dolgozó nyugdíjasnak, illetve hozzátartozójának.

2020. július 1-jét követően a fenti megbízót sem szociális hozzájárulási adó, és adott esetben szakképzési hozzájárulás megfizetése sem terheli.

2.) Nyugdíjas vállalkozó:

Az 1997. évi LXXX. törvény alapján kiegészítő tevékenységet folytat az az egyéni-, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó nem biztosított, így nem kell bejelenteni a 20T1041-es nyomtatványon. A kiegészítő tevékenységet folytató, ha vállalkozóként „vesz fel” jövedelmet, akkor 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget, és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján a nyugdíjas jogosult nyugdíjának 0,5 százalékkal való emelésére. A nyugdíjjárulék megfizetése kapcsán ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő hölgyek ezen keresőtevékenységénél jövedelemkorlát érvényesül. Továbbá meg kell említeni, hogy az 1997. évi LXXX. törvény alapján a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó jogosult baleseti ellátásra, illetve hozzátartozóik baleseti hozzátartozói nyugellátásra.

A kiegészítő tevékenységet folytató után a vállalkozás havi 7 710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, kivéve azt az időtartamot, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató például keresőképtelen, vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, vagy egyéni vállalkozó tevékenységét szünetelteti.

2020. július 1-jétől a kiegészítő tevékenységet folytató továbbra sem lesz biztosított, de „felvett” jövedelméből már csak 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget fog fizetni, azaz tb közterhei nem lesznek. Erre tekintettel 2020. július 1-jét követően esetükben nem áll fenn 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékfizetés, és a vállalkozásnak sem kell fizetnie 7 710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot.

10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékfizetés hiányában

• egyrészt nem lesz jogosult a nyugdíjas vállalkozó nyugdíjának 0,5 százalékos emelésére,

• másrészt a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nőknél nem érvényesül jövedelemkorlát.

Az új Tbj. alapján 2020. július 1-jét követően, a fenti vállalkozói keresőtevékenység kapcsán baleseti ellátás (baleseti hozzátartozói nyugellátás) már nem jár.

Kiegészítő tevékenység kapcsán meg kell említeni, hogy 2020. július 1-jétől az új Tbj. kiegészítő tevékenységet folytató személyként nevesíti nem csak a vállalkozóként dolgozó saját jogú nyugdíjast és a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülőt, hanem 2020. július 1-jétől kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül bármely biztosítási jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas is. 2020. július 1-jétől a fenti kiegészítő tevékenységet folytatók nem biztosítottak, így esetükben járulékfizetés már nem jöhet szóba.

Júliusi cikkeinkben részletes tájékoztatást adunk az új Tbj. módosításairól, amelyeket jelenleg még az Országgyűlés tárgyal, azonban várhatóan július első felében kihirdetésre kerülnek.