Hogyan legyünk "profik"? – A siker definíciója átalakul

Minden szakmának és iparágnak vannak régről kialakult prekoncepciói arról, mit is jelent jónak, kiválónak, esetleg kiemelkedőnek is lenni adott területen. Ám megváltoznak a szakmai normák, ha a terület alapvető átalakuláson megy keresztül. Az iPhone megjelenése előtt minden magára valamit is adó telefon igyekezett megfelelő elhelyezkedésben, jól látható és használható billentyűzetet elhelyezni a készülék felületén. Mára azonban már szinte mosoly tárgya, ha valaki még mindig ragaszkodik a gombokhoz és nem érintőképernyőt használ. Alapvető, a használatot teljesen átalakító, ráadásul rövid idő alatt lezajló volt a változás. Ma az a profi, akinek érintőképernyős telefonja van. Ahogy a telefon ’ledobta’ a gombjait, a könyvelő szakma is át fog alakulni. A kérdés tehát az: kik lesznek az új profik? Ebben az írásban áttekintjük, miért és hogyan változik a szakma ’siker’ definíciója a könyvelő szakmában.

HA JÓ FEJED VAN A SZÁMOKHOZ, MENJ KÖNYVELŐNEK!

Mi a szakmai norma? Részletekbe menően lehetne sorolni elvárásokat, feltételeket, a lényeg azoban egy: a könyvelés technikai ’sportág’. Jónak mindig is az számított a szakmában, aki a számokat, az adatokat, az információt nagy magabiztossággal és rutinnal kezelte. Régről kialakult modell ez az általános munkamegosztásban. Némi túlzott egyszerűsítéssel élve: vannak, akik húzzák-vonják-tolják-csinálják és vannak, akik mindazt, amit a többiek megcsináltak vagy meg akarnak csinálni mérhetővé, láthatóvá, papíron is kimutathatóvá teszik. A könyvelés ez utóbbi kategóriába tartozik. 

Tehát, aki magabiztosságra és elismerésre törekszik a szakmában, igyekszik időt, energiát fektetni azon tudások és fogások elsajátításába, amivel a lehető leggyorsabban és legmegbízhatóbban tudja a számokat, az adatokat, az információt kezelni. Igen ám, de napjainkra teljesen átalakultak a cégek és döntéshozóik adatokkal, információval kapcsolatos fogyasztási szokásai. Mindenhol, mindig, mindenkinek kéznyújtásnyira vannak és megállíthatatlanul jönnek szembe az újabbnál újabb információk, adatok, az ezekhez kapcsolódó elvárások, fejlesztések, irányelvek, stb. Tehát sok dolog és folyamatosan változik. Mindez pedig átalakítja az igényrendszert, amivel a vállalatok könyvelőikhez fordulnak. Azt szeretik, azt választják, annak hajlandóak magasabb javadalmazást adni, aki nem csak feldolgozza ezeket az információkat, hanem érdemben tudja támogatni az információs-útvesztőben történő navigálást. 

A siker és profizmus definíciója ennek megfelelően átalakul. A könyvelés megszűnik tisztán ’technikai’ sportág lenni. Ha jól akarunk futni, már nem elég lábra és kitartásra gyúrni. Meg kell tanulni olyan újszerű jártasságokat, készségeket, melyek a navigálásban nyújtanak együttműködési felületet a megbízóval, munkáltatóval egyaránt. Mit jelent ez a hétköznapokban? Sikertényezővé fog válni a számok mellett a szó. Ahogyan használjuk élőben (pl.: megbeszéléseken) és írásban (pl.: levelezésben vagy honlapunkon); ahogyan figyelmet irányítunk vele (pl.: döntéshozók figyelmét kulcsfontosságú összefüggésekre); és ahogyan informálunk vele (pl.: előre, tájékoztató jelleggel, esetleg fontos kérdések megfogalmazásával és nem pusztán utólag, jelentési kötelezettségek formájában). 

A könyvelő azonban nem mindig a szavak embere. Viszont ez nem is kell, hogy megváltozzon. Mindenki válasszon olyan szakmát, elfoglaltságot ahol komfortosan, tudásának és karakterének megfelelően tud működni. Ám a versenyben maradás érdekében a könyvelőnek is érdemes lesz elsajátítani olyan vezetői jártasságokat, marketing fogásokat és kommunikációs technikákat, amik fogyaszthatóvá, könnnyen érthetővé teszik a számok világát olyanoknak is, akik egyébként inkább a szavak emberei. Tehát a lényeg nem változik: marad az általános munkamegosztás, ám talán már jobban fogjuk egymást érteni és jobb lesz az együttműködés közöttünk. Jó célnak tűnik. Olyan, amiért érdemes lehet tanulni nem pusztán szakma-technikai eljárásokat.

KÖNYVELŐNEK MENTÉL? HMMMM..... ÉRDEKES VÁLASZTÁS.

Mi a szakmáról kialakult kép? Ha társaságban megkérdezik, mire asszociálnak a társaság tagjai a tanár, a marketinges, a könyvelő (mindegyik szakma a bevezetőben említett második kategóriába tartozik: mindazt, amit a többiek megcsináltak vagy meg akarnak csinálni mérhetővé, láthatóvá, papíron is kimutathatóvá teszik) szakmák hallatán, nagyjából hasonló válaszokat fognak kapni, attól függetlenül, hogy kik a megkérdezettek. A tanár mellett meg fog jelenni a diák, a marketinges mellett meg fog jelenni a reklám vagy a vevő. Viszonyok, kapcsolatok, amikben jelen van a másik ember ilyen vagy olyan formában. A könyvelőt azonban asztalon felhalmozódó papírhalmaz mögött - számítógép előtt, szigorú arckifejezéssel ülve képzelik el legtöbben. 

Úgy tűnik, a kialakult szakmai norma és az általánosan elfogadott kép is az a könyveléssel kapcsolatban, hogy a könyvelő a számok embere, nem pedig a szavak és ezáltal a kapcsolatok embere. Tehát adott egy szakmai sztereotípia. A sztereotípiák, ha nem visszük használatukat túlzásba, valójában igencsak hasznos kis tükröcskék. Társadalmi összegzések, melyek mindannyiunk számára fontos üzeneteket hordoznak. Az üzenetek megfejtése persze egyéni feladat. Ezt a feladatomat én így teljesítettem: véleményem szerint az asztala mögé zordan visszahúzódó könyvelő képe nem a személyről szól, hanem annak a régi időnek még rögzült lenyomata, amikor a könyvelő dolgozhatott a maga magányában, a papírjai és dokumentumai mögé visszahúzódva. Amikor még nem kellett résztvennie a valós idejű folyamatok mozgásában. Még az adat- és információrobbanás előtt...

Miért merem mindezt ilyen határozottan kijelenteni? Azért, mert úgy gondolom, mindenki, aki dolgozott már könyvelővel, tisztában van vele és tudja, hogy ez a szakma is, mint minden más szakma, jelentős mértékű odaadást és ügyfélre irányuló figyelmet követel attól, aki azt profi szinten kívánja űzni. Ahogy a tanár figyel diákjára a dolgozatok eredményein keresztül, ahogy a marketinges figyel a vevőkre adott termék forgalmi adatain keresztül, pont úgy figyel a könyvelő is cége, cégei működésére a számokon keresztül. És ahogy a tanárok is már az internet bevonásával tanítanak, ahogy a marketingesek is újabbnál újabb online megoldásokkal próbálják befolyásolni a fogyasztói szokásokat, úgy a könyvelők is – legalább is az új profik – el fognak sajátítani olyan fogásokat, technikákat, amik a szavak segítségével fogják a számokkal kapcsolatos tudásokat a döntéshozók számára hozzáférhetőbbé, könnyebben használhatóvá tenni. Nekik, akik már úgy döntöttek, hogy készen állnak erre a változásra, és mindazoknak, akik még nem igazán látják, értik, miért fontos a a szavak világából átvenni néhány vezetői fogást, marketinges megoldást, kommunikációs technikát - nekik szólnak majd sorozatunk elkövetkező részei.

Mi tehát a könyvelő szakma iPhone erejű változása és mit jelent ez a szakmai sikeresség szempontjából? Az adat- és információrobbanást megelőző életünkben relatíve könnyen el lehetett választani az információt, a számokat a valós idejű folyamatoktól. Ennek megfelelően a könyvelő tudott önmagában az adatokkal dolgozni és elsődlegesen arra koncentrálni, hogy lekövesse, utókövesse a céges folyamatokat. Ám az adat- és információrobbanást követően ez már nem így van. Napi szinten változik, mozog minden és a cégvezetőknek, feletteseinknek ebben a folyamatosan alakuló adathalmazban kell döntéseiket meghozniuk. Aki ebben együtt tud velük működni, aki a számok hatalmas halmazát emészthetővé, könnyen kezelhetővé teszi a szavak közvetítésével, az lesz az új profi.