Gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatása

Két évig lehet igénybe venni gyermeket váró, illetve 25 év alatti gyermeket nevelő családoknak az otthonfelújítási támogatást. Az alábbi cikkben összefoglaljuk, hogy Magyarországon keresőtevékenységet folytatók milyen feltételek megléte esetén vehetik igénybe az otthonfelújítási támogatást. 

2020. november végén jelent meg az 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet, amely lehetőséget biztosít arra, hogy 2021. január 1-jétől 2022. december 31-éig a gyermeket nevelő családok számlával igazoltan otthonfelújítási támogatást vehessenek igénybe. A támogatást az igénylő – együttes igénylők összesen – egy alkalommal veheti igénybe. Ez a támogatás az alábbi a felújítási költségek 50%-át – maximum 3 000 000 forintot – fedez.

A támogatás a következő építési tevékenységekhez igényelhető: 

• víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése vagy cseréje,
  


• fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
  


• fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
  


• az épület szigetelése, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
  


• a külső nyílászáró cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkányok, küszöbök cseréje vagy felújítása,
  


• tető cseréje, felújítása, szigetelése,
  


• égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,
  


• klímaberendezés beépítése, cseréje,
  


• napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
  


• belső tér felújítása (pl: lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat cseréje, felújítása, festése, tapétázása, galériaépítés, belső lépcső kialakítása, és cseréje, szaniterek beépítése vagy cseréje, illetve villanykapcsolók és -dugaljak kialakítása és cseréje, belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítése, cseréje vagy felújítása),
  


• lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,
  


• kerítés építése,
  


• gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
  


• terasz, loggia, erkély, előtető építése,
  


• térburkolat készítése, cseréje,
  


• télikert kialakítása,
  


• ha az igénylő vagy gyermeke mozgáskorlátozott személynek minősül akkor adott akadálymentesítési munkák,
  


• alapozási szerkezet megerősítése, valamint
  


• beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje. 

Kik vehetik igénybe a fentiekre a támogatást?

Legalább egy gyermeket váró vagy 25 év alatti gyermeket nevelő, vér szerinti vagy örökbefogadó szülők igényelhetik a támogatást. Továbbá igénylő lehet a kiskorú rokona is, ha a gyermek szüleinek halála miatt ő lesz a kiskorú kirendelt gyámja. 

Megjegyzés: Gyermeknek minősül a magzat a várandósság betöltött 12. hetét követően, valamint vér szerinti vagy örökbefogadott eltartott gyermek, aki a 25. életévét még nem töltötte be. Ugyanakkor 25. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű vér szerinti vagy örökbefogadott eltartott személy is gyermeknek minősül. 

Igényléshez szükséges nyilatkozatok

Magyarországon keresőtevékenységet folytatók esetén az igénylés egyik feltétele, hogy adott nyilatkozatokat kell mellékelni kivéve, ha az igénylő végleges határozat alapján gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjában részesül. Az alábbi nyilatkozatok megtétele szükséges a magyar biztosítottak illetve a nyugdíjasok esetében: 

Biztosított esetén: Az igénylő - együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylő - büntetőjogi felelőssége mellett, a TAJ száma megadásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, hogy 

a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6.  -a szerint biztosított (azaz a Tbj. 6. §-ában felsorolt jogviszonyok bármelyikében folytat keresőtevékenységet, kivéve közfoglalkoztatási jogviszonyt), és a biztosítási jogviszonya legalább 1 éve - legfeljebb 30 nap megszakítással - folyamatosan fennáll. 

Megjegyzés: Tbj. 6. §-ában biztosítottnak minősül álláskeresési támogatásban (pl: munkanélküliként álláskeresési járadékban) részesülő személy is, aki ugyan nem folytat keresőtevékenységet. 

Legfeljebb 30 nap megszakítás azt jelenti, hogy egy biztosítási jogviszony megszűnése és egy új jogviszony létrejötte között nem telhet el több, mint 30 nap. Például ha 2020. szeptember 1-jén megszűnt a nem nyugdíjas munkavállaló munkaviszonya, és egyéni vállalkozóként folytatja a keresőtevékenységét 2020. október 4-én, akkor nem felel meg a fenti feltételnek, mert 30 napot meghaladó megszakítás állt be a két jogviszony között. Megszakítást eredményez a biztosítási jogviszony szünetelése is, amely 30 napot meghaladja. 

Teljes bizonyító erejű a magánokirat a következő: két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el. Az okiraton szerepel mindkét tanú aláírása, továbbá saját kezűleg, olvashatóan feltüntetik a nevüket és lakóhelyüket, ennek hiányában tartózkodási helyüket. 

Nyugdíjas esetén: Ha az igénylő nyugdíjas, akkor az igénylő nyugdíjas - együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylő - 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy saját jogú nyugdíjasként a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6.  §-a szerint biztosítotti jogviszonyban dolgozik, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő esetén – aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte -  szintén 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy ő egyéni-, vagy társas vállalkozóként dolgozik. 

Megjegyzés: Nincs szükség a fenti nyilatkozatra, ha az igénylő ugyan saját jogú nyugdíjas, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő személy, de nem folytatja a fenti keresőtevékenységet. 

Igényléshez szükséges lakóhely 

A támogatás további feltétele, hogy a gyermek a szülővel él. A kiindulás az, hogy a  támogatásra az  igénylő valamennyi, vele azonos lakóhelyen élő gyermeke után együttesen jogosult. Erre tekintettel a támogatásnál feltétel, hogy 

• az igénylő, illetve kiskorú gyermeke a támogatással érintett lakásban együttesen legalább 50%-os mértékű, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányaddal rendelkeznek,
  


• az igénylő, valamint a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett valamennyi kiskorú gyermeke a támogatással érintett lakásban legalább egy 1 lakóhellyel rendelkezik. Az egyéves időtartamot nem kell alkalmazni magzat és az egy évnél nem régebben született gyermek esetén, vagy ha a támogatással érintett lakás tulajdonjogának megszerzésére a támogatási kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül került sor.
  


• az igénylőnek – együttes igénylés esetén mindkét félnek – az  állami adóhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása.
  

Más a helyzet akkor, ha a szülők lakóhelye nem azonos, akkor a fenti feltételnek megfelelő szülő lesz jogosult a támogatási összegre, a következők szerint: 

• Az a szülő jogosult a támogatásra, akinél az összes közös gyermek lakóhelye van pl: elváltak a három gyermekes szülők, azonban mindhárom gyermek anyánál lakik. Ez esetben anya – ha megfelel a már ismertetett feltételeknek - jogosult a támogatást igényelni.
  


• Mindkét szülő jogosult a támogatási összeg 50%-os mértékére, amennyiben külön-külön mindkettőjük lakóhelye megegyezik legalább az egyik gyermekük lakóhelyével pl: elváltak a három gyermekes szülők, azonban az egyik gyermek apánál, a másik kettő gyermek anyánál lakik. Ez esetben mind anya, mind apa – ha megfelelnek a már ismertetett feltételeknek - jogosult a támogatást igényelni. Meg kell jegyezni, hogy ez utóbbi esetben a szülők egyike az egész támogatási összeget igényelheti, ha a másik szülő teljes bizonyító erejű magánokiratban lemond a támogatás saját nevében történő igényléséről.
  

Megjegyzés: Több lakásból álló osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetén, legalább 50%-os mértékű, az  ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányad meglétét a támogatással érintett ingatlanrészre vonatkozóan az igénylő által benyújtott használati megállapodás vagy bírósági ítélet alapján is szükséges vizsgálni. 

Végezetül meg kell jegyezni, hogy jelen cikkben nem részletezzük, de a támogatás igénylését, és igénybevételének utólagos ellenőrzését a 518/2020. (XI. 25.) kormányrendelet teljeskörűen ismerteti.