Az át nem vett levél nem is létezik?

Nem örülünk a bíróságtól, egyéb hatóságoktól érkező leveleknek. Általában semmi jót nem hoz egy ilyen küldemény. A probléma azonban attól még nem oldódik meg, hogy nem veszünk róla tudomást. ...

Kolléganőm mesélte, hogy egyik ügyfele nem veszi fel a telefont, ha ismeretlen számról hívják. Viszont feljegyzi a szóban forgó hívószámokat és titkárnőjével kikeresteti azokat a tudakozóban. Ha „érdemlegesnek” tűnik, visszahívja az illetőt, ha nem, akkor pedig nem törődik tovább az üggyel.

Sokba kerülhet az a tévedés, hogy fentieket a „hivatalos” levelekkel is meg lehet tenni, azaz, ha nem veszünk róla tudomást, nem történt – és nem is fog történni – semmi…
Az, aki kapott már valaha – ha nem is „hivatalos”, de csak valamiért fontos, és így - ajánlottan postára adott levelet, az tudja, ha éppen nem tartózkodott otthon, amikor a postás a küldemény átadásával próbálkozott, akkor a postaládában egy erről szóló értesítés landolt. Ez történik hivatalos – mondjuk a NAV-tól jött – levelek esetében is.
Ettől számítva a posta még 10 munkanapig megőrzi a küldeményt, és ez alatt az idő alatt a címzettnek lehetősége van a postahivatalban történő személyes átvételre, illetve a postás is még egyszer megkísérli kézbesíteni azt.
Ezzel a posta megtette, amit tehetett az ügyben, és ha a címzett mégsem veszi át a levelet, azt visszaküldi a feladónak, „nem kereste” jelzéssel.
Naiv tudatlanság azt gondolni – abban reménykedni -, hogy ezzel vége is a dolognak!
Bár – a telefon elől bujkáló vállalkozóhoz hasonlóan – sokan gondolják, hogy mivel nem vették át a nem kívánt küldeményt, és így nem ismerik annak tartalmát, annak nem is lehetnek rá nézve negatív következményei, hiszen a feladó is tudja, nem került kezükbe a levél, így nem várhatja, hogy a címzett eleget tegyen a küldeményben foglaltaknak.
Ez óriási tévedés!
Létezik ugyanis a hivatalos iratok vélelmezett kézbesítésének intézménye, ami azt jelenti, hogy az e körbe tartozó levelek esetében a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon azt úgy tekintik, mintha a címzett átvette volna, azaz beáll az ún. kézbesítési fikció.
Miről is van szó?
A fikció azt jelenti ez esetben is, amit általában, azaz azt, hogy egy tudottan valótlan információt tekintünk valónak. Ebből következően a hivatalos irat feladója bár pontosan tudja, hogy a címzett a részére küldött levél tartalmát nem ismerte meg, mégis az adott ügyben úgy jár el, mintha a küldeményt az érintett átvette, és az abban leírtakat megismerte volna.
Ebből pedig nagyon kellemetlen dolgok következnek a rejtőzködő címzett számára!
Jelesül: a vélelmezett kézbesítést követő napon elindulnak az érintett számára biztosított határidők (így különösen a fellebbezésre, nyilatkozat megtételére nyitva álló határidők).
Mindezek kiemelt jelentőséggel bírnak az ún. fizetési meghagyásos eljárásoknál, pestiesen szólva, itt találkozhatunk a „fagyi visszanyal” klasszikus esetével!
Ugyanis azzal, hogy a címzett nem vette át a küldeményt, a lehetséges védekezéstől is megfosztja magát. Például, ha a vele szembeni követelés nem jogszerű, akkor sem áll módjában ezt bizonyítani, ha egyébként az ezt igazoló dokumentumok a rendelkezésére állnak.
Annak ellenére, hogy fentiek könnyen beláthatóak – sőt, sokak számára nyilvánvalóak is-, mégis nem kevesen vannak azok, akik besétálnak az át nem vett levelek csapdájába.
A vége ennek a struccpolitikának az, hogy egészen addig jutnak az érintettel szembeni, különböző eljárások – amikről fentiek okán sejtelme sincs -, míg végül az otthonában (cége székhelyén) váratlanul megjelenő végrehajtó magyarázza el, miről is van szó, mi is történt eddig az ügyben.
Szerencsésebb, ha ilyen helyzetekben az érintett inkább a rendelkezésére álló jogi lehetőségekkel él!
Így például, szigorú feltételekkel, de lehetősége van ún. kézbesítési kifogás előterjesztésére. Ezt a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül teheti meg, abban az esetben, ha a levél kézbesítése jogszabálysértő módon történt, vagy ha az iratot más, önhibáján kívüli okból nem tudta átvenni a címzett.
Fontos azonban, hogy ezekben az esetekben a tudomásszerzés idejét az érintettnek (címzettnek) kell igazolnia, és a kézbesítési kifogással kapcsolatos kérelemmel egyidejűleg pótolnia is kell a korábban elmulasztott cselekményt.
Lényeges, hogy nem elfogadható indok - és a hatóságok nem is adnak helyt az erre alapozott kérelmeknek -, ha a kifogás pusztán csak arra épül, hogy a címzett azért nem tett eleget a küldeményben foglalt elvárásoknak, mert nem ment el a postára a levélért, vagy esetleg a lakcím-nyilvántartásban a korábbi címe szerepel, mert nem jelentette be a költözést.
Ezek az esetek ugyanis az illető önhibájának minősülnek, és viselnie is kell ennek következményeit.
Biztosan emlékeznek még arra, amikor gyermekük (unokájuk, a rokon gyerek) még olyan kicsi volt, hogy bújócskát játszva azt hitte, elég eltakarnia a szemét – ő nem látja a többieket-, és így azok sem fedezik fel az ő „rejtekhelyét”. Tapasztalatom szerint ez a pici gyerekek általános tévhite…
A felnőtteknek azonban megfontoltabbaknak kell lenniük!
Ezért nagyon fontos, hogy ne ringassák magukat az „amit nem látunk, az nincs” hamis képzetébe, ne gondolják, hogy ha nem veszik át hivatalos küldeményeiket, azzal ki is bújtak az adott eljárás (és annak következményei) alól!
Azzal tehetik a legjobbat a saját érdekükben, ha gondoskodnak arról, hogy minden önöknek (a cégüknek) címzett bírósági vagy hatósági levelet kézhez kapjanak.
Azok tartalmát alaposan olvassák át – időben kérjék szakember, ügyvéd, adószakértő segítségét- és figyeljenek a szóban forgó küldeményben foglalt határidőkre!
A fenti cél érdekében, ha bejelentett lakcímükről elköltöznek, ne mulasszák el e tényt és az új lakcímet bejelenteni az illetékes hivatalnak!
Vállalkozások számára jó megoldás lehet megbízható székhelyszolgáltató igénybevétele is, vagy jogi képviselőjük számára adott meghatalmazás is.
Vállalkozást nem folytató magánszemélyek esetében is fontosak az óvintézkedések! Ha munkaidő beosztásuk miatt – ez igen gyakori hivatkozási alap -, vagy hosszabb utazás miatt (ez most nyáron igazán időszerű) nem tudják postai küldeményeiket határidőben átvenni, célszerű egy megbízható ismerősüknek, rokonuknak eseti vagy állandó postai meghatalmazást adniuk, és ezzel elejét vehetik az át nem vett hivatalos iratok kellemetlen következményeinek – mondjuk egy, a tudtukon kívül jogerőssé vált, elmarasztaló bírósági ítéletnek.