A Kúria döntött devizahiteles ügyben

A jogegységi döntést hozott ma a Kúria a devizahiteles perekben: A határozott legfontosabb elemei:

1. A lakossági devizahitelek azon rendelkezése, amely szerint a fogyasztó viseli az árfolyamkockázatot, a főszolgáltatás körébe tartozik, így tisztességtelensége kizárólag akkor vizsgálható, ha az átlagos ügyfél számára a tartalma a szerződéskötéskor nem volt világos, érthető. Ha a tájékoztatás nem volt egyértelmű, vagy a tájékoztatás elmaradt, lehet részben vagy egészben érvénytelen. Ez azonban nem teszi semmissé a devizaszerződéseket.

2. Az egyoldalú szerződésmódosítások akkor tisztességtelenek, ha nem felelnek meg a Kúria által korábban meghatározott elveknek. Akkor nem tisztességtelenek, ha a fogyasztó számára világosan és egyértelműen meghatározzák, hogy az egyes körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére. Az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvét kell itt figyelembe venni. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint összefoglalva: minden olyan szerződésmódosítás tisztességtelen, amelyre a fogyasztónak érdemi ráhatása nem volt. (Esélyes, hogy a devizahitelek jelentős része ide tartozik.)

3. A vételi és az eladási (különnemű) árfolyamok alkalmazása, vagyis az árfolyamrés tisztességtelen, e mögött ugyanis nem áll szolgáltatás, illetve alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható. A szerződés részeként az MNB hivatalos árfolyamát kell használni, amíg előíró jellegű törvényi rendelkezés nem lép a helyébe.

A „hogyan tovább” kérdése (kell-e az ügyfélnek perelnie vagy egyedileg kérni a felülbírálatokat a hitelintézetétől, vagy azt a bankok automatikusan maguk elvégzik) függ a kormánytól és a parlamenttől is.

(forrás: portfolio.hu)