8 tipp a memória fejlesztéséhez

Trükkös tanulás – amikor a tudás bemegy és ott is marad

„Képtelen vagyok megjegyezni.”

„Csak ültem a papír fölött és semmi nem jutott eszembe abból, amit tanultam.”

„Nem vagyok jó vizsgázó típus.”

Ismerősek ezek a mondatok? Mindannyian felejtettünk már el fontos összefüggéseket, képleteket, évszámokat. Ez természetes dolog, leginkább akkor történik, amikor a tanulás során az információt nem tudjuk átlinkelni a rövid távú memóriából a hosszú távú memóriába. Márpedig a sikeres tanulásnak ez az egyik titka. Egy-két este alatt nem lehet bemagolni egy-egy tárgy teljes anyagát, a vizsgákon azt több nap vagy hétp távlatából kell felidéznünk majd. A kulcs tehát az, hogy miként tudjuk az adott információt rögzíteni a memóriában. Ez két lépésben történik:

ÜZENET - Meg kell „üzenned” az „agynak” mit akarsz a hosszú távú memóriába áttenni (és mit hagysz elfelejteni)!

Annyi információval bombáz minket a külvilág, hogy az „agyunknak” szelektálnia kell köztük. A jelzést arról, hogy mi fontos és mi nem – tőled várja! A jel pedig nem más, mint hogy mire koncentrálsz, mire figyelsz igazán oda. Volt már olyan, hogy reggel a haverod facebook bejegyzésére emlékeztél, de az este tanult fontos fogalomra már nem? Ez azért van, mert amikor megszakítod a tanulást egy posztért, akkor azt jelölöd meg fontosabbnak (szó szerint: azt lájkolod :)). Tehát a tanulás alatt a tananyagot lájkold, csak azzal foglalkozz, ne oszd meg a figyelmedet sms-sel, chattel, facebookozással. Ha ez sikerül, az első nagy lépést már megtetted a sikeres vizsgához!

KAPCSOLAT - Amit fontosnak jelöltél, annak meg is kell ragadnia a memóriában. Ez kétféleképpen történhet: 1) vagy hozzákapcsolod az új információt olyan tudáshoz, ami már bent van, 2) vagy – ha semmihez nem tudod kapcsolni, akkor – sokszor felidézed, „dolgozol vele”, hogy ott maradjon. Az utóbbi kevésbé hatékony módszer, hiszen nehezebben jegyezzük meg azt, „aminek számunkra nincs értelme” (ez ismerős, ugye?). Ám abban a pillanatban, hogy valamihez hozzá tudjuk kötni, a memorizálása és az előhívása sokkal könnyebb lesz. Az alap tanulási mód tehát az legyen, hogy mindig megpróbálod „kapcsolni” valamihez az új anyagot (a már tanultakhoz, valamilyen személyes élményhez, vicchez, egy dalhoz stb.), s azzal együtt többször is felidézed – így a „képtelen vagyok megjegyezni” mondat lesz az egyetlen, amit majd elfelejtesz. :)

Természetesen mindig lesznek olyan információk, amiket könnyebben jegyzel meg és olyanok is, amiket kemény munka árán tudsz csak memorizálni. Nyugi, nem veled van a probléma, a legzseniálisabb elmék is így vannak vele. Most olyan ötleteket mutatunk, melyek ezt a kemény munkát teszik hatékonyabbá. Alkalmazhatod az összeset, vagy csak a szimpatikusabbakat, ezt rád bízzuk. Akár csak egyetlen, apró hatékonyságjavító lépés is közelebb visz a sikerhez. Két dolgot tarts mindig szem előtt és minden rendben lesz: üzenni kell az agynak (ÜZENET) és kapcsolatot kell keresni a meglévő tudással (KAPCSOLAT)!

 

1.   Ne akarj mindent egyszerre megtanulni! Oszd fel részekre a tananyagot, a tankönyvfejezetet, majd ezeket újabb és újabb kisebb egységekre egészen addig, amíg kb. 1 órás tanulási periódusok ki nem jönnek. Miért jó ez?

         * Kisebb egységeket könnyebben fogad be az elme, és ez a megfelelő koncentrációt is támogatja.

         * Ha egy kisebb egységet megtanultál, ahhoz már könnyebben kötöd a következő részeket.

         * A több részletben tanulás lehetőséget ad az ismétlésre: mindig, amikor egy új résznek nekikezdesz, ismételd áta legutóbb tanultakat és keress kapcsolódási pontokat.

         * A részegységek között mindig adj magadnak időt, lehetőséget egy 10-15 perces pihenésre. Sétálj, tornázz kicsit, hallgass zenét, az agynak is szüksége van a feltöltődésre.

2.   Amikor egy-egy részegységet feldolgozol a tankönyvben, vagy a kidolgozott tételben, ne használj szövegkiemelőt és ne másold át a szöveget a saját „jegyzeteidre”. Ezek teljesen hatékonytalan módjai a tanulásnak! Szervezd inkább a legfontosabb gondolatokat, fogalmakat, kulcsszavakat egy rendszerbe, hogy lásd az összefüggéseket köztük. Több oldalas másolt anyagok helyett készíts színes ábrákat, táblázatok, idővonalakat, diagramokat – bármit, ami a lényeget, és a dolgok egymáshoz kapcsolódását mutatja. Ezeket felidézni is könnyebb, mint az egyhangú, unalmas szöveget.

 

3.   Próbáld meg elképzelni, vizualizálni a tanulandó szöveget: játszd le magadban a történetet, képzelj el egy marketingkampányt, egy stratégiai tárgyalást, egy jogi vitát - attól függően mi az elsajátítandó anyag. Ha pl. történelmet vagy földrajzot tanulsz, felidézheted a helyeket, ahol már jártál vagy olvastál róla a hírekben és próbáld kapcsolni a tananyaghoz. Mindig tegyél a „képbe” valamilyen jellegzetes mozzanatot, kapcsold egy személyhez, érzéshez, szituációhoz, ami segít az emlékezésben. Például képzeld el a történelemtanárt, ahogy rémülten fut a márciusi ifjak serege elől. Ha elég kreatív vagy, nem csak tanulsz, hanem közben jól szórakozol is.

 

4.   Ehhez hasonló technika a történetmesélés. Találj ki egy történetet, egy sztorit a legnehezebben megtanulható anyagrészekhez. Legyen humoros, vagy horrorisztikus, figurázd ki a helyzetet, vagy lehet részletekbe menően realisztikus is. Mindez segít abban, hogy megjegyezd. Ezeket aztán (ahogy a tananyagot) fel is veheted mobilra, és lejátszhatod magadnak újra és újra.

 

5.   Gyakorlás, gyakorlás, tesztek, tesztek. Oldj meg minél több régebbi vizsgasort, gyakorlófeladatot, tesztet. Ez sokat segít az „előhívás”-ban. Fontos viszont, hogy ha már nem jelent problémát egy válasz, akkor többet ne foglalkozz vele. Mondhatjuk úgy is, csak olyan feladatokat, fogalmakat gyakorolj, ami még nem megy tökéletesen.

 

6.   Igyekezz többször is felidézni a tanultakat. Amikor nekikezdesz egy új anyagrésznek, gondold végig, mit tanultál legutóbb. Amikor befejezted az új anyagot, összegezd magadban a frissen tanultakat. Nap végén, lefekvés előtt (de nem az ágyban!) érdemes végigpörgetni magadban, amit aznap tanultál. Ám mindig gondold hozzá a kitalált sztorit, az elképzelt képet, személyt, érzést, az ún. „hívószavakat”. Nem elég ugyanis elraktározni a tudást, elő is kell tudni hívni azt!

 

7.   Ne csak válaszolj, hanem kérdezz is. Állíts össze kérdéseket, feladatsorokat magadnak, játszd el a szóbelit, mintha te lennél a tanár. Próbálj minél furmányosabb lenni, próbáld kicsit „szívatni” magad. Sok esetben biztosabban rögzül a válasz, miközben próbálunk valamilyen kérdést kitalálni hozzá.

 

8.   Változtass néha tanulási helyszínt! Otthon is (menj ki a teraszra, egy másik szobába), de járj könyvtárba, kávéházba stb. Bármilyen meglepő, de ez is segít a memorizálásban. Az új környezet is egyfajta „hívószó”, ami segít az anyag felidézésében. Arról nem beszélve, hogy megmozgat és friss impulzusokat ad.

 

Ezek talán a leghatékonyabb memorizálási módszerek. Persze tantárgy és téma is befolyásolja melyiket érdemes alkalmaznod. Válaszd mindig a számodra legpraktikusabbat!

 

Sok sikert hozzá!