2016. nyári adócsomag - 2017. évi szabályok (3. rész): Változások a személyi jövedelemadózásban

CAFETERIA - KÉSZPÉNZBEN

A személyi jövedelemadózásban a cafeteria rendszer esik át jövőre a leglátványosabb változáson. Az eddigiekhez képest szokatlan elemmel bővül, a kedvezményes adóval felvehető készpénzzel.

Erre az adótörvény magánszemélyenként éves keretösszeget ír elő – ez 100 ezer forint -, amely akkor sem lehet több, ha az érintettnek az adóéven belül több munkaadója is van/volt.

A keretösszeg tehát évi 100 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, de ennek az adóévben, a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege vehető figyelembe e jogcímen akkor, ha az érintett munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn.

(Abban – a szomorú – esetben, ha a juttatásban részesülő dolgozó munkaviszonya azért szűnik meg a munkaadónál év közben, mert a munkavállaló elhunyt, akkor a munkaviszonyban töltött napok adóévi arányát nem kell vizsgálni, a 100 ezer forint összeghatárig a kifizetés „belefér” a béren kívüli juttatások kategóriájába.)

Tekintettel arra, hogy a jogalkotó éves keretösszeget állapított meg ezzel kapcsolatban, a munkaadó és az érintett munkavállalók megegyezésének kérdése, hogy azt milyen ütemezésben, milyen összegű részletekben fizetik ki. Az óvatosabbak természetesen választhatják a havi kifizetést, ekkor havi 8.333,- Ft nettó összegre számíthat a dolgozó. Ennek előnye az, hogy a munkaviszony évközi megszűnése esetén nincs gond ezzel, nem kapott többet az érintett, mint ami arányosan „járt neki”.

Abban az esetben, ha a munkavállaló év közben kilép attól a munkaadótól, amelytől a szóban forgó juttatást kapta, és az időarányosnál többet fizettek ki neki e jogcímen, de a kifizetés nem haladta meg a 100 ezer forintot (azaz az éves keretösszeget) akkor az időarányos rész feletti összeg az egyes meghatározott juttatásokra irányadó szabályok szerint esik adózás alá. Azaz magasabb közteher lesz érvényes rá, de az még mindig a kifizetőt terheli, és nem a magánszemély munkabérével esik azonos elbírálás alá. Például, ha a magánszemély már megkapta a keretösszeg egészét, de július 1-jével kilép, akkor 50 ezer forint béren kívüli juttatást kapott és 50 ezer forint egyes meghatározott juttatást.

Lényeges, hogy az Szja-tv. 71.§. (6) bekezdése változatlanul úgy rendelkezik, hogy a béren kívüli juttatások kapcsán a társas vállalkozás és a társaság személyesen közreműködő tagja munkaadónak, illetve munkavállalónak minősül. Ez azt jelenti, hogy a társaság említett tagjai is kaphatják ezt a kedvezményesen adózó juttatást.

 A „kedvezményes adózás” kitétel csalóka lehet, hiszen kérdés, kinek kedvezőbb ez, mint az általános – azaz jelen esetben a jogviszonynak megfelelő, a munkabérekre irányadó – szabályok alkalmazása.

A munkaadónak a pénzben adott béren kívüli juttatás (34,51 százalék közteher mellett) munkavállalónként, éves szinten 134.510,-Ft, havonta pedig 11.209,- Ft kiadást jelent, a munkavállaló pedig 8.333,-Ft-ot vehet havonta kézhez e jogcímen.

Ha ugyanezt bérként fizetné ki a munkaadó, akkor személyenként, éves szinten (szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás beszámításával) 128.500,-Ft ráfordítással kellene számolnia, azaz havonta 10.708,-Ft-tal. Személyenként tehát elenyésző a megtakarítás- bár létszámtól függően, összességében tetemes summa is lehet -, viszont a munkavállaló zsebében ebből csak 5.458,-Ft maradna.

A béren kívüli juttatások változatlan előnye tehát az, hogy nettó értékben adott összegű juttatást kevesebb bruttó ráfordításból lehet „kihozni”. Maradva a fenti példánál, ha bérként szeretnénk nettó 8.333,-Ft juttatást (mondjuk béremelésként) adni, akkor ez havonta, személyenként 16.348,-Ft-ba, míg éves szinten 196.176,-Ft- ba kerülne. Azaz, mintegy 46 százalékkal többe, mint ahogyan az azonos nettó értéket képviselő, béren kívüli juttatás terhelné a munkaadó költségvetését.

Persze a munkavállalókat egyéb szempontok is befolyásolhatják abban, hogy mit tartanak előnyösnek, és mit kevésbé, vagy egyáltalán nem. Például, aki gyermekvállalást tervez, és szeretne „rendes” gyedet kapni, az inkább az egyéni járulékfizetésre „gyúr”, és a béremelés klasszikus formáját részesítené előnyben. 

 

CAFETERIA NEM KÉSZPÉNZBEN

Más oldalról pedig kérdezhetnénk azt is, ha már adhat a munkaadó pénzben is béren kívüli juttatást, kell-e majd valakinek bármelyik másik, e körbe tartozó juttatás. A válasz az adott munkaadó lehetőségeitől, a dolgozók igényeitől függ, de általános érvénnyel úgy válaszolhatnánk meg a kérdést, hogy ha a juttatás célja az, hogy adott nettó érték minél kevesebb költséggel járjon, akkor a fentebb kivesézett 100 ezer forintos juttatás lesz a nyerő.

Ugyanakkor, érdemes a cafeteria rendszert érintő döntések meghozatalakor a lelki szemeink előtt fel-felvillanó, „készpénz, készpénz!!” feliratú lámpácskákat kikapcsolnunk, és az adótörvény által kínált, adómentes juttatások közt is szétnéznünk. Az Szja-tv. adómentes juttatásokat és a rájuk érvényes szabályokat összefoglaló 1. számú melléklete jövőre néhány új, a cafeteria rendszerébe illeszthető juttatással is gazdagodott. Így például a bölcsődei, óvodai díj térítése, az albérleti díj térítése. 

Továbbá új, adómentes juttatás lesz 2017-től a munkáltató által biztosított egészségügyi ellátás is. Hogy e címszó alatt pontosan milyen típusú ellátásokat kaphat a munkavállaló adómentesen, még nem tudni, mivel azt később határozná meg az egészségügyért felelős miniszter – a jogalkotó megfogalmazásában - „az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben”.

Az már bizonyos, hogy ezek olyan, nem pénzben kapott juttatások lesznek majd, amelyeket nem lehet majd utalvány formában teljesíteni. A jogalkotó nem határozott meg ehhez kapcsolódóan felső összeghatárt.

A juttatás feltehetőleg népszerű lesz a munkavállalók körében, de a szolgáltatói oldal is bizonyára örömmel fogadja. Ha a kapcsolódó rendeletben kellőképpen „nagyvonalúan” határozzák meg az ellátásokat, akkor a „maszek” egészségügyi intézmények jelentős összegekre számíthatnak.

Viszont az egészségpénztári támogatás – a többi önkéntes pénztári támogatással együtt – kikerül a béren kívüli juttatások köréből és úgynevezett béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás lesz. Ez sokkal rosszabb adózási feltételeket jelent a jelenleginél: 34,51 százalékos helyett 49,98 százalékos lesz az összes közteher.

 

AMI MARADT – AMI KIKERÜLT

A béren kívüli juttatások éves maximuma továbbra is 450 ezer forint, illetve a költségvetési szervek munkavállalói esetében évi 200 ezer forint, ami azt jelenti, fentebb tárgyalt 100 ezer forint keretösszegű, készpénzben adható béren kívüli juttatás mellett, a SZÉP-kártyára, annak alszámláira, összesen 350 ezer forintot utalhat a munkaadó, míg a közszféra alkalmazottai kénytelenek beérni e jogcímen is 100 ezer forinttal.

Továbbra is adómentesen adható juttatás a sport- és ún. kultúra-belépő, és 5 millió forintig a munkavállalónak adott lakáscélú támogatás.

A SZÉP-kártya megőrzése és a készpénzben adható béren kívüli juttatás bevezetése mellett, a jogalkotó igencsak megnyirbálta a béren kívüli juttatások listáját, így – az üdülési szolgáltatás és a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben adott jövedelem kivételével – minden, az idén még ide tartozó juttatást kiemelt a kedvezményesen adózó körből, azaz egyes meghatározott juttatásként kell majd kezelni ezeket.

Lényeges, hogy jövőre a duális képzésben (így nevezik azt a képzési rendszert, amelyben a diákok elméleti képzését az oktatási intézmények, a gyakorlati oktatást pedig a cégek végzik, vagyis a szak- és szakközépiskolások tanidejük egy részét nem az iskolában, hanem az intézménnyel együttműködő cégnél töltik). hallgatói munkaszerződés alapján résztvevő hallgatókra is alkalmazhatóak lesznek az egyes meghatározott juttatásokra, illetve a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok.

 

EGYEBEK

A munkaerő és az üres álláshelyek – adott esetben megyéken átívelő – egymásra találását a jogalkotó a gépkocsival történő munkába járás költségtérítésének emelésével is igyekszik ösztönözni. Ennek összege 9,- Ft/km-ről 15 Ft/km-re emelkedik jövő januártól.

E szándéknak – a cikkem folytatásában részletezett-, társasági adót érintő szabályokban is lesz hatása, ugyanis az Szja-tv.  lakhatási célú kedvezménye mellett, a társasági adóban is kedvezményes megítélés alá esnek a munkásszállás kialakításának és fenntartásának kiadásai.

A nyugdíjbiztosításokat érintő, 2017. január 1-től hatályos szabály, hogy az adóhatóság abban az esetben is a biztosítóhoz utalhatja a magánszemélyt megillető állami támogatást, ha az érintett 1.000,- Ft-ot meg nem haladó összegű nyilvántartott adótartozással rendelkezik, illetve a biztosított személy halála esetén a biztosító az állami támogatást a megjelölt kedvezményezett magánszemélynek, illetve megjelölt kedvezményezett hiányában a biztosított örökösének utalja.

További, fontos változások címszavakban:

• Őstermelő fogalma: csak belföldi személy lehet, de annak nincs akadálya, hogy – más tevékenységgel - vállalkozó is legyen ezzel párhuzamosan. Az őstermelői igazolványt az Agrárkamara adja ki, arról nyilvántartást vezet, és a neten, valamint mobilalkalmazáson át elérhető lesz, hogy az adott őstermelő mit termel, illetve mit értékesít.
• A törvényszöveg pontosítása alapján egyértelművé vált, hogy egyetemista után is igénybe vehető a családi kedvezmény, akkor is, ha családi pótlék már nem jár utána.
• Adminisztrációkönnyítés a gyermeket váróknak: nem kell külön nyilatkozni a kedvezmény érvényesítéséről a magzatnál, a gyermek születése után és a családi pótlék igénylésekor.
• Adminisztrációkönnyítés a családi adókedvezménynél: nem kell érvényesíteni a nyilatkozatot a házastárs munkáltatójánál.
• Az adóhatóságnak jelenteni fogják a tőzsdei ügyletek nyereségét is, így a NAV által készített bevallásnak nem akadálya az e jogcímen szerzett bevétel. 
• Nem lesz adóköteles bevétel a tulajdonosoknál (csak adatszolgáltatási kötelezettséggel jár), ha a cég nyereségét a társaság alaptőke-emelésére fordítják.
• Az állami projektértékelők (az országgyűlési képviselőkhöz és a nemzetiségi szószolókhoz hasonlóan) nem önálló tevékenységnek minősül (vagyis munkabérért lehet kapni érte)

A cikksorozat első részét itt >>, a második részét itt >> olvashatja