Kerdezz-Felelek: Társasházak számvitele

Kérdés:

Kedves Szakértő! Egyszeres könyvvitelt vezető, belföldön nyilvántartásba vett, alanyi adómentes, 21 lakásos társasházzal kapcsolatban a következő kérdéseim vannak (saját könyvelése van, nem tagja szövetkezetnek):

- kell-e a társasháznak év végén a kormányredelet szerinti mérleget, eredménylevezetést készítenie, vagy van kivétel?

- kellenek-e az ilyen társasháznak számviteli szabályzatok? Ha igen, milyenek? (pénzkezelési, számviteli pol., értékelési, stb.)

Ha mérleg készítés szükséges az alábbi gazdasági események év végi kezelésében kérnék segítséget:

- megbízási díjat vesz föl a közös képviselő minden hónapban. A december havi megbízási díjat, és adó vonzatait hogyan kell kezelni? Az adók pénzügyileg csak januárban rendeződnek, decemberre kell könyvelni valamit? Ha a megbízási díjat nem fizetjük ki könyveljük, a mérlegben hogyan szerepeltessük? Ha a díjat kifizetjük, de az adókat csak januárban utaljuk, valljuk be, mi a teendő? Melyik eset hogyan szerepel a könyvelésben, mérlegben?

- évente egy számlát állítunk ki decemberben. Ennek szja vonzata szintén következő évi pénzügyi rendezésű. Kérdésem az előző ponthoz hasonlóan az, hogy a számla rendezése/nem rendezése esetén az adóval/számlaköveteléssel hogyan járjunk el?

- a decemberi előirányzott, de pénzügyileg nem rendezett közös költséget követelésként a mérlegben szerepeltetjük? Könyvelni kell valamilyen tételt? 

Válasz:

Tisztelt Kérdező, 

A társasház könyvelésének,, adózásának részletes ismertetésére a szakműhely keretei nem adnak lehetőséget. Összefoglalva, a fontosabb számviteli szabályok a következők:

A 21 lakásos társasház beszámolójának elkészítésére vonatkozó szabályokat a számvitelről szóló törvény rendelkezéseit kiegészítve és megfelelően részletezve a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet tartalmazza. 

A számvitelről szóló törvény előírása alapján minden társasház köteles évente a számvitelről szóló törvénynek megfelelő beszámolót készíteni, amely nem azonos a közös képviselő vagy az intézőbizottság által évente elkészítendő elszámolással, azonban a beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettség a társasházakat alapvetően nem terheli.

A társasház a működéséről, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, mint mérlegfordulónappal köteles a kormányrendelet mellékletének megfelelő összeállításban beszámolót készíteni. 

A társasház egyszerűsített beszámolója egyszerűsített mérlegből és eredménylevezetésből áll, amelyeket legalább a kormányrendelet 1. és 2. melléklete szerinti tagolásban kell összeállítani, azok tételei azonban saját igények szerint tovább is részletezhetők. 

A számviteli alapelvek között a teljesség elvének érvényesülése megköveteli, hogy a társasház könyveiben szerepelnie kell minden olyan gazdasági eseménynek, amelynek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni.

A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követőhónap 15-éig a könyvekben rögzíteni kell. 

A fentiekből következik, hogy a közösség házipénztárába készpénz átadásával teljesített befizetések, valamint a házipénztárból készpénz átadásával teljesített kifizetések adatait a pénzkezeléssel megbízott személynek a pénzmozgással egyidőben fel kell jegyeznie az általa vezetett pénztárnyilvántartásban.

A készpénz átadásával megvalósuló fizetéseket is számviteli bizonylatnak kell alátámasztania, ezért amennyiben a gazdasági eseményhez nem tartozik külső fél által kiállított szabályos számviteli bizonylat (például számla, nyugta, bankszámlakivonat), abban az esetben a pénzkezeléssel megbízott személynek a fizetési művelet lebonyolításakor gondoskodnia kell a pénzkezelési szabályzatban meghatározott számviteli bizonylat kiállításáról, amelyre a legtöbb esetben bevételi, illetve kiadási pénztárbizonylat alkalmazható.

A pénzeszközöket nem érintő egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést tartalmaz), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap végéig kell a könyvekben rögzíteni.