Összhang az uniós joggal a lakásvásárlási illetéknél

A lakástulajdon vásárlásához kapcsolódó illetékfizetési kötelezettségre vonatkozó magyarországi szabályok összhangban vannak az uniós joggal - mondta ki ítéletében a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság.

A kérdés az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézményének, az Európai Bizottságnak a kezdeményezésére került az unió legfőbb igazságszolgáltatási fóruma elé.
Magyarországon a lakásvásárláskor a vevőnek, ha egy másik lakástulajdonát bizonyos időszakon belül eladja, az illetéket nem a vásárolt lakástulajdon teljes értéke, hanem csupán a vásárolt és az eladott lakástulajdon forgalmi értékének különbözete után kell megfizetnie. Ez azonban csak arra az esetre vonatkozik, ha az eladott ingatlan Magyarország területén fekszik - arra nem, ha az EU valamely más tagállamában található.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, mondván: a magyar szabályozás nincs összhangban az uniós joggal, mert a más tagállamokban lakó és ott ingatlannal rendelkező uniós polgárokat visszatarthatja a magyarországi ingatlanvásárlástól, és ezzel korlátozza e személyeknek az unió területén való mozgását.

Az Európai Bíróság egyfelől megállapította, hogy a vitatott magyar szabályozás valóban visszatarthat külföldi ingatlantulajdonnal rendelkező személyeket a Magyarországon történő letelepedéstől.
Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a vagyonszerzési illeték az ingatlan megszerzésére fordított forrásoknak mindig csak azon részét terheli, amelynek tekintetében korábban még nem történt illetékfizetés.
Az illetékkedvezményben tehát csak azok a források részesülhetnek, amelyek után korábban Magyarországon már megfizették az illetéket.
Ezért a bíróság megállapította, hogy a magyar szabályozásban közvetlen kapcsolat van a nyújtott illetékkedvezmény és a korábbi illetékteher között. Márpedig egy ilyen, az adóteher és a kedvezmény szimmetriáján alapuló szabályozást alapjaiban borítaná fel annak megengedése, hogy olyan személyek is illetékkedvezményhez jussanak, akik korábban ezt az illetéket még nem fizették meg.
Az Európai Bíróság mindezek alapján leszögezte: az unió területén való szabad mozgás korlátozását igazolja az a körülmény, hogy Magyarország a kérdéses illeték kivetésére vonatkozó szabályozási rendszer - végső soron pedig az egész adórendszer - koherenciájának a megőrzésére törekszik.
Azzal az érveléssel kapcsolatban, amely szerint elképzelhető, hogy egy másik tagállamban lévő lakástulajdon megszerzésekor a vevőnek ezen államban is a Magyarországon megfizetendő illetékhez hasonló illetéket kellett lerónia, a luxembourgi székhelyű ítélkező fórum hangsúlyozta: az uniós jog fejlődésének jelenlegi szakaszában a tagállamok az adózás területén bizonyos autonómiával rendelkeznek, és így nem kötelesek saját adórendszerüket a többi tagállam különböző adórendszereihez igazítani.