KATA 2027: visszatérhetnek a mellékállású vállalkozók, de magasabb lesz az adó

Jelentősen átalakulhat a kisvállalkozók tételes adója: a tervezet szerint ismét megnyílna az adózási forma a nem főfoglalkozású egyéni vállalkozók előtt, és – megfelelő korlátok mellett – a céges ügyfelektől származó bevétel is beleférhetne a rendszerbe.

Mi változna a jelenlegi szabályokhoz képest, és kinek érné meg az új rendszer? – összehasonlító esettanulmánnyal

A kisadózó vállalkozók tételes adója, közismertebb nevén a KATA, az elmúlt években az egyik legtöbbet változó magyar vállalkozási adózási forma volt. A 2022-ben zajlott nagy átalakítása után, a KATA lényegében a főfoglalkozású, magánszemélyeknek szolgáltató egyéni vállalkozók adózási lehetőségévé vált. A céges ügyfelek megjelenése – a jelenleg még hatályos – főszabály szerint az adóalanyiság megszűnését eredményezi, a mellékállású vállalkozók, a nappali tagozatos hallgatók és a nyugdíjasok pedig nem választhatják ezt az adózási módot.

Most ismét jelentős fordulat körvonalazódik.

A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslat alapvetően új irányt szabna a KATA-nak 2027-től. A tervezet szerint ismét megnyílna az adózási forma a nem főfoglalkozású egyéni vállalkozók előtt, és – megfelelő korlátok mellett – a céges ügyfelektől származó bevétel is beleférhetne a rendszerbe. Cserébe a főállású vállalkozók havi tételes adója 50 ezerről 100 ezer forintra emelkedne, miközben a KATA bevételi kerete 18 millióról 22 millió forintra nőne.

A változás tehát nem egyszerűen az adótétel emelése, vagy a lehetséges alanyi kör kiterjesztése, sokkal inkább egy új kompromisszum: szélesebb vállalkozói kör választhatná a KATA-t, a főállásúak viszont magasabb havi közterhet fizetnének, miközben jelentősen javulna az ellátási alapjuk.

Mi a jelenlegi szabályozás lényege?

A 2026-ban hatályos szabályok szerint a KATA-t főfoglalkozású, az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó választhatja. Főfoglalkozásúnak minősül többek között az, aki nem rendelkezik legalább heti 36 órás munkaviszonnyal, nem nyugdíjas és nem nappali tagozatos hallgató.

A rendszer egyik legfontosabb jellemzője, hogy a havi tételes adó 50 000 forint, függetlenül attól, hogy a vállalkozó mennyit keres. Ha a vállalkozó egész évben katás, akkor az éves 18 millió forintos bevételi keret feletti rész után 40 százalékos különadót kell fizetnie.

Ez első látásra tehát rendkívül egyszerű adózási módról van szó: havi 50 ezer forint, és ezzel a vállalkozó saját személyéhez kapcsolódó több közterhet – így a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót – kiváltja.

A rendszer másik oldala viszont a korlátozott jogosultság: ha egy katás egyéni vállalkozó –például – egy gazdasági társaságnak, másik egyéni vállalkozónak vagy akár társasháznak számláz, a kifizetőtől származó bevétel főszabály szerint megszünteti a KATA-alanyiságot. [A taxis személyszállítás speciális kivételt jelent.]

Ez a szabály sok olyan vállalkozót kizár a KATA-ból, aki egyébként kis volumenű, egy személyre épülő szolgáltató vállalkozást működtet. Egy grafikus, programozó, tanácsadó, fotós vagy marketinges például könnyen kerülhet olyan helyzetbe, hogy munkája jelentős részét cégek rendelik meg tőle.

Mit változtatna ezen a tervezet 2027-től?

A kormányzati javaslat indoklása szerint az a cél, hogy a tételes adózás „az egyéni vállalkozók széles köre számára” legyen elérhető, és jobban igazodjon az életszerű vállalkozási viszonyokhoz. A tervezet ezért nemcsak a magánszemélyektől, hanem a kifizetőktől származó bevételek megszerzését is lehetővé tenné.

A legfontosabb, tervezett változások a következők:

A tervezet tehát különbséget tenne a főfoglalkozású és a nem főfoglalkozású katások között.

A főfoglalkozású vállalkozó 2027-től havi 100 000 forint tételes adót fizetne. A nem főfoglalkozású vállalkozó – például az, aki legalább heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkozik – havi 50 000 forinttal számolhatna.

Ez jelentős változás azoknak, akik jelenleg átalányadózóként vagy más adózási formában kénytelenek vállalkozni a főállásuk mellett.

Fontos ugyanakkor, hogy a mellékállású KATA nem teremtene önálló társadalombiztosítási jogviszonyt. A tervezet kifejezetten kimondja, hogy a nem főfoglalkozású kisadózó ezen jogállása alapján nem minősül biztosítottnak, és ebből a KATA-jogviszonyból nem szerez társadalombiztosítási vagy álláskeresési ellátási jogosultságot.

A legnagyobb újdonság: cégeknek is lehetne számlázni

A jelenlegi KATA egyik legszigorúbb korlátja a kifizetői bevétel tilalma. A tervezet ezt feloldaná, de nem korlátlanul.

A céges megrendelőktől származó bevétel után úgynevezett kiegészítő adó jelenne meg. Ennek lényege, hogy a kifizetőtől származó éves bevétel 15 százalékát össze kell vetni az adott évben fizetendő tételes KATA összegével.

Ha a 15 százalék meghaladja a fizetendő tételes adót, a különbözetet kell kiegészítő adóként megfizetni.

Ez egy lényeges különbség a jelenlegi rendszerhez képest. A most érvényben lévő előírásoknak megfelelően, már egyetlen céges számla is az adóalanyiság megszűnéséhez vezethet. A tervezett rendszerben viszont a vállalkozó megtarthatná a KATA-t, csak a céges bevétele után további közteher jelenne meg.

Ráadásul a tervezet egy további korlátot is támaszt a vállalkozásoktól származó bevétellel szemben: ha ugyanattól a kifizetőtől – illetve bizonyos kapcsolt vállalkozásoktól – származó bevétel eléri az éves összes bevétel 50 százalékát, az adóalanyiság az év végével megszűnne.

Ennek komoly gyakorlati jelentősége van: az új KATA nem arra ösztönözné a vállalkozót, hogy szinte kizárólagosan egyetlen nagy céges megrendelőnek dolgozzon. Másként fogalmazva, igen „kellemetlen” megoldássá tenné a csupán csak a munkaviszony leplezésére szolgáló, katás vállalkozást.

22 milliós keret: nem ugyanaz, mint az áfamentesség

Nagyon fontos, hogy véletlenül se keverjük össze – az azonos összeg okán – a KATA bevételi keretét az áfa alanyi adómentességi értékhatárával.

A tervezet szerint a KATA 40 százalékos különadójának keretösszege 2027-től 22 millió forint lenne. A 22 millió forint fölötti bevételre 40 százalékos különadó vonatkozna.

Az áfa alanyi adómentességének értékhatára viszont már elfogadott szabály alapján 2026-ban 20 millió, 2027-ben 22 millió, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedik.

Ez 2027-ben különösen kényelmes helyzetet eredményezhet: a két határ azonos lesz. Ettől azonban a KATA és az alanyi adómentesség továbbra is két külön szabályrendszer.

Vagyis a vállalkozónak nem elég azt figyelnie, hogy „22 millió alatt vagyok-e”. A KATA, az áfa, valamint az egyéb vállalkozási és helyi adókötelezettségek szempontjait külön-külön kell vizsgálni.

Mi történik a társadalombiztosítással?

Talán ez a tervezett reform egyik legfontosabb része!

A jelenlegi KATA egyik sokat kritizált sajátossága, hogy a főfoglalkozású kisadózó ellátási alapja mindössze havi 108 000 forint. Ez azt jelenti, hogy miközben a vállalkozó havi 50 ezer forintot fizet, a társadalombiztosítási ellátások szempontjából nem a tényleges vállalkozói bevétele alapján jelenik meg. A tervezet ezt jelentősen megemelné.

2027-ben a főfoglalkozású katás havi 317 000 forintos ellátási alappal számolhatna, 2028-tól pedig az adott évi minimálbér lenne számukra is az ellátási alap.

Ez a változás magyarázza részben a havi adó megduplázását is. A vállalkozó tehát nem pusztán „többet fizet ugyanazért”, hanem magasabb társadalombiztosítási alapot kap.

A tervezet külön kimondja, hogy a 317 ezer forintos, illetve a későbbi minimálbéres összeg a társadalombiztosítási ellátások alapjául szolgál, és a nyugdíj számításánál is keresetként, jövedelemként lenne figyelembe vehető.

Mi lesz azokkal, akik már most katások?

A tervezet átmeneti rendszert is létrehozna. Azok számára, akik 2026. december 31-én már a KATA hatálya alatt adóznak, a most hatályos – a tervezet nézőpontjából: „régi” – KATA szabályai átmenetileg fennmaradnának. A törvényjavaslat szerint 2027-ben a havi tételes adójuk 75 000 forintra, 2028-ban pedig 100 000 forintra emelkedne. Ugyanakkor a jelenlegi rendszer 18 millió forintos kerete és a magánszemélyekre épülő bevételi logikája is megmaradna számukra az átmeneti időszakban.

A tervezett új KATA tehát elsősorban az újonnan belépők és azok számára lenne fontos, akik szeretnének céges ügyfeleket is kiszolgálni.

Ez különösen érdekes helyzetet teremt: 2027-ben kétféle katás pozíció létezhetne egymás mellett.

Az egyik oldalon ott lennének a 2026 végén már katás vállalkozók, akik átmenetileg a régi rendszerben maradhatnak. A másik oldalon az új belépők, akik már az új, szélesebb, de drágább katát választanák.

Mit jelent a tervezett változás a gyakorlatban?

Gondoljuk át a tervezett változásokat néhány egyszerű, de életszerű példán keresztül!

Tegyük fel, hogy egy egyéni vállalkozó – például egy grafikus vagy tolmács – éves szinten 24 millió forint bevételt ér el. A vállalkozónak gyakorlatilag nincs jelentős anyagköltsége, a munkát saját maga végzi, és főfoglalkozásban vállalkozik.

Vizsgáljuk meg a helyzetét a jelenlegi KATA-ban, illetve a 2027-től tervezett rendszerben!

1. forgatókönyv: minden ügyfél magánszemély

A jelenlegi szabályok szerint a vállalkozó éves tételes adója: 12 × 50 000 = 600 000 Ft.

A bevétel 18 millió forint feletti része: 24 000 000 – 18 000 000 = 6 000 000 Ft.

Ennek 40 százaléka: 6 000 000 × 40% = 2 400 000 Ft.

A teljes KATA-teher így: 600 000 + 2 400 000 = 3 000 000 Ft.

A tervezett új KATA-ban ugyanez a vállalkozó 2027-ben havi 100 ezer forintot fizetne:

12 × 100 000 = 1 200 000 Ft.

A 22 milliós keret feletti 2 millió forint után 40 százalékos különadó keletkezne:

2 000 000 × 40% = 800 000 Ft.

Összesen: 1 200 000 + 800 000 = 2 000 000 Ft.

A példában tehát a vállalkozó éves KATA-terhe 3 millióról 2 millió forintra csökkenne, annak ellenére, hogy a havi tételes adó megduplázódik. Mi ennek az oka?

A magasabb, 22 milliós keret. Ez jól mutatja, miért félrevezető pusztán a havi 50 ezerről 100 ezer forintra történő emelést nézni.

Most tegyük életszerűbbé az előző példát!

2. forgatókönyv: 14 millió magánszemélyektől, 10 millió cégektől

A vállalkozó 14 millió forintot számláz magánszemélyeknek és 10 milliót cégeknek.

Összes bevétel: 24 millió forint.

A tervezett rendszerben a 10 millió forintos céges bevétel 15 százaléka:

10 000 000 × 15% = 1 500 000 Ft.

Az éves tételes KATA 1,2 millió forint, ezért a kiegészítő adó:

1 500 000 – 1 200 000 = 300 000 Ft.

A 22 milliós teljes bevételi keret felett további: 2 000 000 × 40% = 800 000 Ft

különadó merül fel.

A teljes éves teher: 1 200 000 + 300 000 + 800 000 = 2 300 000 Ft.

Vagyis a vállalkozó úgy tudna kifizetőnek minősülő megbízóitól 10 millió forintnyi bevételt szerezni, hogy nem kellene automatikusan kilépnie a KATA-ból. Ez a jelenlegi szabályokhoz képest óriási változás.

Ugyanakkor a vállalkozó nem válhatna teljesen egyetlen nagy cég beszállítójává: figyelnie kellene arra, hogy egy kifizetőhöz kötődő bevétele ne érje el az összes bevétel felét.

Mi történik, ha valaki csak mellékállásban vállalkozik? Itt lehet igazán látványos a változás.

Tegyük fel, hogy valaki heti 40 órás munkaviszony mellett angol nyelvet tanít és fordítóként is működik, évente 8 millió forint vállalkozói bevétele van.

A jelenlegi KATA-t nem választhatja, mert nem főfoglalkozású egyéni vállalkozó. A tervezet szerint viszont 2027-től havi 50 ezer forintos KATA-t fizethetne.

Éves tételes adó: 12 × 50 000 = 600 000 Ft.

Ha a bevétele 8 millió forint, nem éri el a 22 milliós keretet, ezért a 40 százalékos különadó nem merülne fel.

Ha például a bevétele 12 millió forint, és abból 6 millió céges ügyfelektől származik, az erre vonatkozó 15 százalékos szabályt is meg kell vizsgálni. A kiegészítő adó számítása alapján a vállalkozónak a tételes adón felül további közterhe keletkezhet.

A konstrukció azonban még így is teljesen más lehetőséget teremtene, mint a jelenlegi rendszer.

A KATA már nem feltétlenül a legolcsóbb választás

A tervezett változások egyik fontos következménye, hogy a KATA és az átalányadózás közötti döntés újra komoly számolást igényel majd.

Az átalányadózás 2026-tól szintén kedvezőbbé vált: az általános költséghányad 40-ről 45 százalékra emelkedett, 2027-től pedig 50 százalék lesz. 2026-ban az átalányban megállapított jövedelem 1 936 800 forintig adómentes.

Ezért például egy magas költséghányadot érvényesíthető, de alacsonyabb bevételű vállalkozónál az átalányadózás bizonyos helyzetekben továbbra is versenyképes lehet.

A KATA előnye viszont továbbra is az egyszerűség.

A tervezet szerint a kisadózó a tételes adóval kiváltaná többek között a saját személyi jövedelemadóját, társadalombiztosítási járulékát és szociális hozzájárulási adóját.

A bevallásban pedig a bevételt, a különadót és – ha van – a kiegészítő adót kellene szerepeltetni.

A „KATA vagy nem KATA” kérdésben a döntés tehát nem pusztán arról szól majd, hogy „melyik adó a kisebb”, hanem arról is, hogy mennyire kiszámítható és egyszerű rendszert szeretne a vállalkozó.

Mire érdemes figyelniük a jelenlegi katásoknak?

A 2026-ban katás vállalkozók számára a következő hónapokban különösen fontos lesz az ügyfélstruktúra és a várható bevétel elemzése. Azaz elsőként azt kell megvizsgálniuk, hogy a vállalkozás 2027-ben is elsősorban magánszemélyeknek értékesít-e, vagy kifizetőnek minősülő ügyfeleik, megrendelőik is vannak/lesznek-e.

Ha ügyfeleik magánszemélyek, a jelenlegi katások számára a tervezett átmeneti szabályok miatt akár az is előnyös lehet, ha egyelőre nem váltanak az új rendszerre.

Akkor viszont, ha a vállalkozás növekedésének akadálya a céges ügyfelek kizárása, az új KATA komoly lehetőséget jelenthet.

Az új szabályok különösen azok számára lehetnek érdekesek, akik:

• egyedül dolgoznak;
• kevés költséggel működnek;
• fő- vagy mellékállásban vállalkoznak;
• több ügyféllel rendelkeznek;
• cégeknek és magánszemélyeknek egyaránt számláznak;
• éves bevételük nagyjából 5–22 millió forint között alakul.

Aki azonban egyetlen nagy cégnek dolgozik, annak az új KATA sem jelentene automatikus megoldást az 50 százalékos koncentrációs korlát miatt.

Nemcsak az adó, hanem az ellátási alap is változik

A tervezett reform egyik legérdekesebb része, hogy a KATA tulajdonképpen közelebb kerülne a klasszikus társadalombiztosítási logikához. A jelenlegi 108 ezer forintos ellátási alaphoz képest, 2027-ben a 317 ezer forintos alap közel háromszoros növekedést jelent.

Ez különösen hosszú távon lehet fontos.

A KATA-t választó vállalkozónak célszerű nemcsak azt nézie, hogy mennyit fizet havonta az államnak, hanem azt is, hogy milyen társadalombiztosítási jogosultságokat szerez ezzel.

A nyugdíj, a táppénz és más ellátások szempontjából a magasabb alap komoly értéket képviselhet.

A másik oldalon viszont a főállású vállalkozó havi terhe a jelenlegi 600 ezer forintos éves szintről 1,2 millió forintra emelkedik, ha egész évben működik. Ez 100 százalékos növekedés.

Vagyis a reform lényegében azt üzeni: magasabb havi hozzájárulásért cserébe magasabb társadalombiztosítási alap és szélesebb választhatóság jár.

A legfontosabb kérdés: kinek kedvez a változás?

Összegezve az előbbieket: a tervezett rendszer nyertesei elsősorban azok lehetnek, akik a jelenlegi KATA-ból azért szorulnak ki, mert mellékállásúak, vagy azért, mert kifizetőnek minősülő (céges) ügyfeleik is vannak.

Egy heti 40 órás munkaviszony mellett évi néhány millió forintos bevételt termelő vállalkozó számára a havi 50 ezer forintos KATA új lehetőség lehet.

Ugyanígy nyerhetnek azok a főállású vállalkozók is, akiknek a bevétele 18 és 22 millió forint között van. Náluk a magasabb havi tételes adót ellensúlyozhatja a nagyobb bevételi keret.

A jelenlegi, kizárólag magánszemélyeknek számlázó, alacsonyabb bevételű katások viszont nem feltétlenül járnak jól a havi adó megduplázásával. Számukra az átmeneti régi KATA különösen fontos lehet.

A KATA 2027-ben tervezett átalakítása lényegében visszahozná azt a rugalmasságot, amelyet a 2022. évi reform jelentősen beszűkített.

A legfontosabb változás, hogy ismét beléphetnének a rendszerbe a nem főfoglalkozású egyéni vállalkozók, és a céges ügyfelek sem jelentenék automatikusan a KATA végét.

Ennek azonban ára van: az adóteher növekedése, ami nem mellesleg az ellátási alapot is növelné.

Lényeges, hogy az előbbiekben ismertetettek nem jelentenek már végleges szabályozást!

A törvényjavaslat társadalmi egyeztetése 2026. október 14-éig tart, ezért a részletszabályok a parlamenti elfogadásig még változhatnak.

A tervezett szabályokat a kormányzati törvényszöveg (https://kormany.hu) tartalmazza; a végleges parlamenti szabályozás ettől még eltérhet.