KATA 2027 – Az egyszerű adózás vége?

A Pénzügyminisztérium 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvényjavaslatot, amelynek rendelkezései a tervek szerint 2027. január 1-jén lépnének hatályba.

A javaslat több szempontból is jelentős változásokat hozna. Ismét lehetővé tenné, hogy a kisadózók kifizetőktől, így gazdasági társaságoktól is bevételt szerezzenek, visszahozná a nem főfoglalkozású kisadózók adózását, és az éves bevételi értékhatárt 22 millió forintra emelné.

Ugyanakkor az új rendszer lényegesen bonyolultabb lenne, mint a KATA korábbi két változata, vagyis a KATA v1 és a KATA v2. Miközben a kisadózás eredeti vonzerejét éppen az egyszerű, könnyen átlátható szabályozás jelentette, a mostani tervezet számos kivételt, korlátozást, külön számítási szabályt és az adóalanyiság megszűnését eredményező körülményt tartalmaz.

A kifizetőktől történő bevételszerzés újbóli lehetővé tétele például több olyan korlátozással is együtt járna, amelyek alkalmazása a nem adózással foglalkozóknak a gyakorlatban korántsem lenne egyszerű. A vállalkozóknak figyelniük kellene arra, hogy kitől szereznek bevételt, milyen kapcsolatban állnak vagy álltak korábban a megrendelőikkel, illetve az egyes megrendelőktől származó bevételek milyen arányt képviselnek az összes bevételükön belül. Ráadásul a szabályok megkerülését a törvényjavaslat a közvetítő vállalkozásokon keresztül történő teljesítések esetében is igyekezne kizárni.

Jelentősen összetettebbé válna az adófizetési kötelezettség megállapítása is. A tervezet alapján ui. a kisadózókat az eddig is ismert havi tételes adó és az éves bevételi értékhatár túllépése esetén fizetendő 40%-os különadó mellett egy új, 15%-os kiegészítő adó is terhelhetné. Ez különösen akkor tehetné bonyolulttá az adófizetési kötelezettség meghatározását, ha a vállalkozó bevétele meghaladná az éves 22 millió forintos értékhatárt, és a háromféle adó szabályait együttesen kellene alkalmaznia. Ráadásul a törvényjavaslat e tekintetben nem is teljesen egyértelmű, mivel nem határozza meg pontosan, hogyan kell kiszámítani a 15%-os kiegészítő adó alapját, ha a vállalkozó kifizetőktől és magánszemélyektől egyaránt szerez bevételt, és az összes bevétele meghaladja a 22 millió forintos értékhatárt.

Mindezek alapján az új KATA már korántsem csupán egy havi tételes adó megfizetéséből és az éves bevételi értékhatár figyelemmel kíséréséből állna. A vállalkozóknak a bevételeiket több szempont szerint kellene nyilvántartaniuk, és egyes esetekben összetett számításokat kellene elvégezniük a fizetendő adó meghatározásához.

Az alábbiakban a törvényjavaslatnak elsősorban azokat a rendelkezéseit mutatom be, amelyek értelmezése és gyakorlati alkalmazása várhatóan a legtöbb nehézséget okozhatja. Külön foglalkozom a munkáltatóktól és a meghatározó megrendelőktől származó bevételek korlátozásával, a közvetítőkön keresztül történő teljesítésekkel, a havi tételes adó összegének meghatározásával, valamint a 15%-os kiegészítő adó és a 40%-os különadó együttes alkalmazásával.

A szabályok megértését konkrét példák és részletes számítások segítik.