Befizetném, de nem kaptam határozatot - gépjárműadó 2021.
Idén már a NAV feladata a gépjárműadó beszedése is, de úgy tűnik, porszem került a gépezetbe. Az érintettek egy része nem kapta meg az adóról szóló határozatot. Mi a teendő ilyen esetben, az adóhatóság szerint?
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 2021. január 1-jével életbe lépő módosításának (9.§. (1) bekezdése) megfelelően, az idei évtől kezdődően a gépjárműadóval kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzati adóhatóságok helyett a NAV látja el.
Nem változott azonban az az előírás, hogy a gépjárműadó első részletét főszabály szerint 2021. április 15-éig kell megfizetni.
Abban az esetben, ha eddig az időpontig a határozat nem végleges, akkor az adó első részletének megfizetési határideje - fellebbezés nélkül - az átvételt követő 30. nap.
Miután az állami adóhatóság új „szereplő” az ügyben, az adózók kicsit elbizonytalanodtak, miként is kell a jövőben a gépjárműadóval kapcsolatos ügyeiket intézniük.
Így például aggodalomra ad okot, ha valaki még nem kapott határozatot erről az adóról.
Az adóhatóság által e témában kiadott tájékoztató szerint az alábbiak állhatnak az ilyen esetek hátterében:
A gyakorlatban előfordulnak olyan esetek, amikor a határozat kézbesítése szabályszerűen megtörtént, erről az ügyfél mégsem szerzett tudomást. Ezek a következők:
a) A határozatot a jogszabályoknak megfelelően nem az ügyfélnek, hanem a meghatalmazottjának kellett kézbesíteni.
Fontos meggyőződni arról, hogy van-e az ügyfélnek valamennyi adóügyben eljáró meghatalmazottja, mert ebben az esetben ő kapta meg a gépjárműadóról szóló határozatot.
b) A határozatot a magánszemély bejelentett tartózkodási helyére vagy levelezési címére küldte a NAV.
Aki a NAV-hoz levelezési címet vagy a járási hivatalnál tartózkodási helyet jelentett be, és nincs meghatalmazottja, a bejelentett címre kapta a határozatot.
c) A határozat a kézbesítési szabályok szerint átvettnek minősül.
A leggyakoribb eset, hogy az irat átvettnek minősül, mert például a Magyar Posta azzal küldte vissza a NAV-hoz a küldeményt, hogy azt a címzett a kézbesítési értesítés után nem kereste. Ebben az esetben a jogszabályok szerint az irat átvettnek minősül, és a határozat a fellebbezési határidő leteltét követően véglegessé válik.
A felsorolt esetekben a kézbesítés szabályszerű, azaz az első részlet esedékessége 2021. április 15-e.
Lehetséges az is, hogy a határozat kézbesítése még folyamatban van.
Ha a kézbesítés még folyamatban van, akkor a fizetési határidő a határozat átvételéhez igazodik majd, azaz az adó megfizetésének határideje - fellebbezés nélkül - az átvételt követő 30. nap.
Az adóhivatal azt javasolja annak, aki nem szerzett tudomást a határozatról, érdeklődjön az adóügyeiben illetékes, vagyis jellemzően a lakcím, székhelycím szerinti adó- és vámigazgatóságon a határozat kézbesítéséről.
Továbbá, a járványhelyzet miatt javasolják, hogy az érintett használja az úgynevezett e-Papír szolgáltatást, vagy telefonon kérjen tájékoztatást a NAV Ügyfél-tájékoztató és Ügyintéző Rendszerén (ÜCC) keresztül:
belföldről a 80/20-21-22-es,
külföldről a +36 (1) 441-9600-as telefonszámon.
Lényeges, hogy hétfőtől csütörtökig 8 óra 30 perctől 16 óráig, péntekenként 8 óra 30 perctől 13 óra 30 percig hívható rendszer használatához ügyfélazonosító számmal vagy Részleges Kódú Telefonos Azonosítással (RKTA) kell rendelkeznie az ügyfélnek.
Amennyiben még nincs ügyfélazonosító száma, akkor azt a TEL jelű nyomtatványon igényelhet, amit a NAV-hoz személyesen vagy a KÜNY-tárhelyen keresztül lehet benyújtania.
Az is előfordulhat, hogy valaki - például a vállalkozó ügyében eljáró könyvelő - nem a saját ügyében használja az ÜCC-t. Ilyen esetekben – ha eddig még nem tették meg -, EGYKE-adatlapot is be kell nyújtaniuk az érvényes meghatalmazás miatt!
Az ügyfélszolgálatokon személyes ügyintézéssel is el lehet járni, ehhez előzetes azonban időpontfoglalás szükséges.
(Kivétel ez alól az egészségügyi szolgáltatási járulékkal kapcsolatos ügyintézés, a csekk-kiadás és a beadványátvétel, ezekhez továbbra sem kell időpontot foglalni. Időpont a NAV honlapján (https://www.nav.gov.hu/) foglalható a bal oldali menüsorból elérhető „Ügyfélszolgálati időpont foglalása” menüpontból.)
Miért is fontos ez, önmagában a gépjárműadó-kötelezettség szabályszerű teljesítése igényén túlmenően?
Cégautóadó és gépjárműadó – a kétszeres adózás kizárása
A negyedévre fizetendő cégautóadóból levonható az ugyanarra a személygépkocsira megállapított gépjárműadó a negyedév azon hónapjaira, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó-, gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt.
Ennek nagyon fontos feltétele, hogy az adóalany a gépjárműadó-fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.
Akkor azonban, ha a két adó megfizetésére két különböző személy kötelezett, akkor a levonás nem érvényesíthető, akkor sem, ha egyébként a befizetésre előírt határidőt pontosan betartották.
A vonatkozó rendelkezés értelmében a gépjárműadó cégautóadóba történő beszámítása csak a két feltétel együttes fennállása esetén lehetséges!
Ez azt jelenti, hogy az adóalany az általa megfizetett gépjárműadót csak azon hónapokra eső cégautóadóból vonhatja le, amely hónapokban az adókötelezettsége ugyanarra a gépjárműre mindkét adónemben fennállt.
Ennek, az előbb említetteknek megfelelően, az is feltétele, hogy a gépjárműadót határidőben befizették.
Ez azonban nem jelenti törvényszerűen azt, hogy csak azok az adózók élhetnek a gépjárműadó beszámításának lehetőségével, akik azt 2021-ben április, illetve szeptember 15-ig fizetik meg.
Előfordulhat ugyanis, hogy az adózó hibájára vissza nem vezethető okból a cégautóadó-bevallás benyújtásakor a bevallással érintett hónapokra eső gépjárműadót még nem fizették meg.
Ilyen például, ha a gépjárműadó-határozat későbbi kiadása miatt az adózó az adót az említett időpontig még nem tudta megfizetni. Ebben az esetben tehát nem esik el a gépjárműadó-kötelezettségét jogszerűen, a NAV által előírt esedékességi időpontig teljesítő adózó a gépjárműadó-beszámítás lehetőségétől.
Az érintett hónapokra eső cégautóadóról szóló bevallását ebben az esetben önellenőrzéssel helyesbítheti.
A késedelmesen megfizetett gépjárműadó azonban sem utólag, sem a késedelmes befizetést követően esedékes cégautóadóból nem vonható le!
Az adóhatóság e kérdésben kiadott – és az előzőekben hivatkozott – tájékoztatója 2021. április 15-én jelent meg „Tájékoztatás a gépjárműadó első részletének megfizetésével kapcsolatban” címmel az adóhatóság honlapján (https://www.nav.gov.hu/nav/ado/gepjarmuado/Tajekoztatas_a_gepjar20210415.html).
A NAV ezen túlmenően sem engedte el a gépjárműadó fizetésére kötelezettek kezét, a témában feltett kérdések és az azokra adott válaszok is megtalálhatóak az adóhatóság weboldalán:
https://nav.gov.hu/nav/gyik/gepjarmuado
Itt olyan kérdésekre is választ kaphatunk, mint például, miért ezer forintra kerekítve kell megfizetni a gépjárműadót és miért forintra pontosan van meghatározva az adó összege a határozat rendelkező részében, vagy arra, hogy miért az adóalany könyvelője kapja az adókivetésről szóló határozatot.
A fentebb kiragadottak mellett, további – és nem kevésbé fontos – kérdésekre is választ kaphatnak az érdeklődök.
E keretek között ezeket nem is lehet, és nem is lenne értelme mind-mind bemutatni. Azt azonban eláruljuk, mit válaszoltak az adóhatóság munkatársai az előzőekben felvetettekre.
Az ezer forintra történő kerekítés kapcsán tudni kell, hogy a gépjárműadó számításának módját a Gjt. határozza meg: az adót az adóalap és az adómérték alkalmazásával forintra pontos összegben kell megállapítani.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) szerint azonban a NAV-nál nyilvántartott adók többségét – köztük a gépjárműadót is – ezer forintra kerekítve kell megfizetni.
Az adó befizetéséhez az adóalanynak kiküldött két csekken a kerekített összeg fele-fele szerepel, ezzel segítve az adózókat, hogy ne nekik kelljen számolniuk. Ha valakinek több autója van, nem kell mindegyik után kerekíteni a fizetendő adót, csak az összesen fizetendő összeget.
A kerekítés általános matematikai szabályok alapján történik, így 499 forintig lefelé, 500 forinttól felfelé kell kerekíteni. Tehát nem csak felfelé, hanem lefelé kerekített összegek is előfordulnak. Erről a kiküldött határozatok indokolásában található részletes tájékoztatás.
A könyvelők azért kapnak főszerepet ebben az ügyben (is), mert az adóhatósági iratot – ideértve a döntést is – meghatalmazott képviselővel rendelkező adózó esetében a képviselőnek kell kézbesíteni (Air. 79. § (1) bekezdése).
Sok érintett magánszemély adóügyeivel úgy bízott meg számviteli szakembert, például könyvelőt– véli az adóhivatal-, hogy állandó jelleggel, valamennyi adóügyére kiterjedő meghatalmazást adott, és nem szűkítette azokat az ügyeket, amelyekben képviselője eljárhat.
A határozatot ezekben az esetekben a teljeskörű állandó meghatalmazottnak küldte a NAV.
Ha az érintett mégsem szeretné, hogy minden adóügyében a könyvelője járjon el helyette, úgy célszerű beadnia egy új EGYKE adatlapot, és abban ne a minden adóügyre vonatkozó felhatalmazást válassza, hanem tekintse át az adtalapot, és válassza ki azokat az ügyeket, amelyekben a könyvelő ténylegesen eljárhat.
Ezt a módosítást azonban a NAV – a vonatkozó jogszabályi rendelkezések miatt – csak az adatlap beküldését követő ügyeiben tudja figyelembe venni.
A másik oldalnak, azaz a könyvelőknek pedig azt tanácsolják az adóhatóság illetékesei, hogy abban az esetben, ha ügyfele képviseletét mégsem látja el ebben az ügyben, vagy nem tervez a későbbiekben ügyfele minden adóügyében eljárni, úgy egyeztessenek egymással és tegyenek új bejelentést, amelyben csak azokat az ügyeket jelöljék meg, melyekben a könyvelő ténylegesen el fog járni. A képviselet megszüntetése szintén az EGYKE adatlapon jelenthető be.