A chipsadó hatása

A népegészségügyi termékadó (közismert nevén chipsadó) bevezetésével az egészségkárosító összetevőket tartalmazó termékek (snack, energiaital, cukros üdítő) fogyasztása, kínálata és forgalma is csökkent - állapította meg egy friss vizsgálat.

A chipsadó hatásvizsgálatát az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézettel (OÉTI) együttműködve végezte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértőivel együtt, a WHO és a magyar kormány közötti kétoldalú együttműködés keretében - közölték közös közleményükben a szervezetek és az ÁNTSZ. A projekt keretében a gazdaságstatisztikai adatok elemzése mellett a felnőtt lakosság 1000 fős reprezentatív mintáján, személyes, interjú alapú felmérésre, illetve internetes alapú gyártói felmérésre került sor.

A 18 év feletti magyar lakosság kétharmada hallott, olvasott már a népegészségügyi termékadó bevezetéséről. A megkérdezettek kétharmada tudott arról, hogy a cukros üdítők, energiaitalok, előrecsomagolt édességek és sós snackek a chipsadó hatálya alá esnek és vélte úgy, hogy ezen termékek ára emelkedett a termékadó bevezetését követően. A jogszabályi rendelkezésekkel ellentétben a megkérdezettek negyede a mustárt és ketchup-t, 16 százalékuk a 100 százalékos gyümölcsleveket is az adó hatálya alá tartozó terméknek tartotta.
A termékek drágulása miatt vásároltunk kevesebbet
Az adó hatálya alá eső termékeket vásárlók 25-35 százaléka jelenleg kevesebbet fogyaszt ezen termékekből, mint egy évvel a felmérést megelőzően. Azok a fogyasztók, akik az előrecsomagolt édességből és sós snackekből kevesebbet vásároltak, okként több mint 80 százalékban az áremelkedést említették meg, és kevesebb mint 20 százalékban azt, hogy a termék fogyasztása egészségtelen. Az italok esetében - bár valamivel alacsonyabb arányban (60-70 százalék) - is többségben voltak azok, akik a fogyasztás csökkenését a megemelkedett árakkal indokolták, valamint itt is a második leggyakrabban megjelölt indokként a termék egészségre kifejtett káros hatását említették. A legkifejezettebben az energiaital-fogyasztás csökkenése esetében jelent meg indokként a termék egészségtelen jellege (említések aránya 38 százalék).
A chipsadó mellett az alapanyagárak és az áfa emelése miatt nőttek az árak
A kutatás során 500 olyan vállalkozást kértek fel információ-szolgáltatásra, amelyek az elérhető céges adatok alapján vélhetően fizettek chipsadót a 2011. szeptember és 2012. augusztus közötti időszakban. A felmérésből kiderült, hogy az összes népegészségügyi adó 60-70 százalékát 53 vállalkozás fizette be. A válaszadó gyártók mintegy 40 százaléka változtatott a receptúrán, a káros összetevő(k) mennyiségét kétharmaduk csökkentette, egyharmaduk teljesen eltávolította. 86 százalékuk jelezte, hogy a chipsadót teljes mértékben beépítette az árakba. Az adónem bevezetése miatt átlagosan 29 százalékkal emelkedett a termékeiknek az ára, az adó bevezetését megelőző hónaphoz (2011. augusztushoz) képest, míg a forgalom 27 százalékkal csökkent. A termékeik árának emelkedésében, illetve a forgalom csökkenésében - a chipsadó bevezetésén túl - a legnagyobb jelentőséggel az alapanyagok árának növekedése és az áfa emelkedése játszottak szerepet.
A nyilvánosan is elérhető cégadatok gazdasági elemzése azt mutatja, hogy a chipsadó döntő részét befizető legnagyobb 35 vállalkozás mérlegadatai (nettó árbevétel, adózott eredmény, átlagos statisztikai létszám) 2011-ben, a 2010-es évhez viszonyítva pozitívak voltak. 2012-ben 19,05 milliárd forint befizetés teljesült ebből az adóból, ami az előirányzott 20 milliárd forinttól mindössze 5 százalékkal marad el. Az eltérés oka, hogy egyes energiaital gyártók folyamatosan kibújtak az adófizetés kötelezettsége alól.