Gólyahír a családban - milyen szabadságok járnak gyermekszületés esetén az egyes jogviszonyokban?

Egy gyermek születése - bár ez elsősorban egy családi esemény – kihatással van a szülők munkájára, jogviszonyára is. A gyermek gondozása idehaza hagyományosan az édesanyák feladata – főleg az első hónapokban – de ennek ellenére az édesapák is kivehetik a részüket a feladatokból. Ezt támogatandó többféle szabadságtípus létezik az idehaza hatályos törvények szerint, ami a gyermek születése esetén megilleti a szülőket, s attól függően, hogy milyen jogviszonyban dolgozik az édesapa és édesanya, ezek száma is eltérhet egymástól. Érdemes tehát alaposan tájékozódni, hiszen több változás is volt az elmúlt években a gyermekek után járó pótszabadságok terén.

Kezdjük a legtöbb embert érintő jogviszony-típussal, a Munka törvénykönyve (Mt.) hatálya alá tartozó dolgozókkal!

A gyermek születése esetén jár az apának, legkésőbb a születést követő második hónap végéig 5, ikergyermekek születése esetén pedig 7 munkanap pótszabadság. Ezt a szabadságot az apa kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, nem a munkáltató dönt a kiadásának időpontjáról. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal, hiszen ilyenkor is - vagy talán főleg ilyenkor – szüksége van az apának (is) a munkahelytől való távolmaradásra. Fontos tudni, hogy eme 5 munkanapra jutó távolléti díj és ennek munkáltatói járulékai nem a munkáltatót terhelik költségként, hanem a munkáltató igénylése esetén az Államkincstár megtéríti. Sajnos ezt még mindig sok munkáltató nem tudja, s emiatt szokott probléma lenni az apaszabadság kiadásával. Az apaszabadság nem számolható időarányosan évközben megkezdett, vagy megszüntetett munkaviszony esetén sem, minden esetben 5 és 7 nap kell, hogy legyen!

Emellett mindkét munkavállaló szülőt megilleti a gyermek utáni pótszabadság: a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. A gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Amennyiben a gyermek fogyatékos, vagy tartósan beteg, további 2 nap pótszabadság illeti meg munkavállalót. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a szabadság mindkét szülőt megilleti, nem csak az egyiket választásuk szerint – ahogy még a korábban hatályos törvényben szabályozva volt. Még az utóbbi években is találkoztam olyan munkáltatókkal, ahol a gyermek utáni pótszabadságok mindkét szülőnek történő kiadása akadályokba ütközött, főleg, mert sok házaspár dolgozott a munkáltatónál, aki az ezzel kapcsolatos anyagi terheket törvénytelen módon szerette volna „csökkenteni”. A két szülő közötti választás 2012. január elsejével megszűnt, mindkét szülő, mindkét munkavállaló jogosult – a többi feltétel teljesítése esetén –a szabadságok igénybevételére. A szülés esetén járó apaszabadsággal ellentétben azonban a gyermek utáni pótszabadság időarányosan jár, azaz csak arra az időszakra, amikor az alap és életkor utáni pótszabadság is megilleti a munkavállalót!

Hasonlóan alakulnak a gyermek utáni pótszabadságok a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (röviden Kjt.) hatálya alá tartozó közalkalmazottaknál, hiszen a Kjt. háttértörvénye az Mt. Ugyanúgy 5 illetve 7 nap apaszabadság jár szülés esetén az apának, s a gyermek utáni pótszabadságok esetén is ugyanannyi jár. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (Kttv.) hatálya alá tartozók esetében is a fenti számú szabadságnappal kell számolni ám jelentős különbség található az innen 2019 elején kikerült, s a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatály alá bekerülő kormánytisztviselők (Kit.) esetében.

A kormánytisztviselő a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek után egy gyermek esetén 4, két gyermek esetén 8, kettőnél több gyermek esetén összesen 14 munkanap pótszabadság igénybevételére jogosult, tehát a napok duplázódnak ebben a jogviszonyban, s két évvel tovább élvezhetik a szülők a pótszabadság révén gyermekükkel tölthető időt. Ugyanúgy megjelenik a fogyatékkal élő gyermek után járó pótszabadság, ez 2 munkanappal nő, ha a kormánytisztviselő gyermeke fogyatékkal él. Szülés esetén is kedvezőbb a szabályozás, az apa 8, ikergyermekek születése esetén 10 munkanap pótszabadság igénybevételére jogosult, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

S míg a többi jogviszonyban kizárólag a szűk család kap több szabadidőt, a kormánytisztviselők esetén a nagyszülők – amennyiben ők is kormánytisztviselőként dolgoznak – több szabadnapra jogosultak: unokájuk születése esetén 5 munkanap pótszabadságot vehetnek igénybe, legkésőbb a születést követő második hónap végéig.

S hogy várható-e változás a jövőben ezen a téren?
Bizonyára, hiszen munka és a családi élet összeegyeztethetőségének növelésére az Európai Parlament már megszavazta idén az apáknak vagy vele egyenrangú társszülőnek (ahol a nemzeti szabályozás ilyet meghatároz) járó legkevesebb tíz munkanapig tartó apasági szabadságot gyermek születése, örökbefogadása és halva születése esetén. Emellett új elemként kell majd a magyar apukáknak – de előbb a jogalkotóinknak – „megküzdeni” a két hónapnyi, át nem ruházható és fizetett szülői szabadság intézményével, amit szintén a nemek közötti egyenlőség elősegítése céljából fogadtak el Brüsszelben. Ám mielőtt apukák ezrei szaladnának a munkáltatójukhoz, hogy igényeljék a 2 hónapos fizetett szülői szabadságot, még várni kell egy kicsit: a tagállamoknak három éven belül kell átültetniük az irányelvet saját jogrendjükbe.