Kerdezz-Felelek: Egészségügyi ártalom

Kérdés

Konkrétan mi számít kettős egészségügyi ártalomnak, az ionizáló sugárzás mellett? Vér, altatógáz, stb? Illetve hol található ez meg konkrétan jogszabályban?
"Az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt évenként 5 munkanap pótszabadság illeti meg. Ha az érintett személy ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként 10 munkanap pótszabadságra jogosult. Ugyanennyi pótszabadság jár a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül azt az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze."

Válasz

2020. évi C. törvény 6. §-ának (6)-(7) bekezdései rendelkeznek a következőképpen: „Az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha az érintett személy ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadságra jogosult. A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatokkal járó munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül a (6) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze.”

Kettős egészségügyi ártalmat mindig adott helyzetben kell megítélni, megállapítani. Például Kúria az Mfv. II. 10.01762018. számú ügyben hozott határozata az adott ügyben a következőket állapította meg: „…a klinikai főorvosi munkakörben a klinika műtőiben a napi munkaidő egy részében műtétet végző felperesek tekintetében az ionizáló sugárzás, valamint a kémiai egészségkárosító kockázat az, amely rendszeresen fennállt. Kémiai egészségkárosító kockázati tényezőként értékelték azt, hogy a munkahelyi légtérben lévő 3 altatógáz közül a szevoflurán koncentrációja a szakértői vélemény szerint meghaladta a Lengyelországban meghatározott határértéket. A 16/2000.(VI.8.) EüM rendelet „egészségkárosodásként” nem magát a károsodást, hanem az ionizáló sugárzással történt besugárzás következtében előforduló élettartam – és életminőség – csökkenés becsült kockázatát jelöli meg.”