Mindig voltak ügyfeleim – még akkor is, amikor főállásban más területen dolgoztam. Szeretem az önállóságot is, amit a szakma nyújt. Bár a határidők kijelölik a kereteket, de alapvetően a munkát én osztom be, én döntöm el, milyen ütemezésben, mikor és mivel foglalkozom.
A könyvelés nálam mindig a szenvedély kategóriája volt (és most is az). Valahogy jött, és nem engedett. ☺ Talán legjobban a hibakeresést szeretem. Amikor például elkészül egy főkönyv, s azt látni, hogy valami nincs teljesen rendben, egy szám, egy eredmény nem stimmel, s meg kell keresni az okát. A könyvelő szeresse átlátni a folyamatokat, legyen igénye a precíz, áttekinthető munkára, tudja az idejét beosztani.

Petrócziné Kondor Tünde mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, jogász-közgazdász, Valladium Kft., ügyvezető

Az anyámnak a nővére főkönyvelő volt, ő mondta, hogy „Te, ezt a munkát otthonról is tudod csinálni”. Mivel épp az volt a cél, hogy olyan munkát találjak, ami mellett relatíve rugalmasan tudom a gyereknevelést és a család ügyeit intézni. A Gyes-ről már nem mentem vissza, gyes után, részben a felmondási idő alatt tanultam ki a szakmát Munkámban fontos a szabadság, amit ad. Ha iskolai ünnepély van, ha edzésre kell vinni a gyereket, ha kórházba kell menni a nagyszülőkhöz, akkor meg tudom, meg tudtam csinálni. A magam ura vagyok, senki nem kérdezi, hogy hányra jöttél be. Természetesen kemény bevallási határidők vannak, az ügyfelekkel is kalkulálni kell (pl. ki-mikor küldi el a számlákat), de azért magam osztom be az időmet. Szakmai oldalról, a kompetenciahatáraimra figyelve és azt betartva, szívesen egyeztetek az ügyfeleimmel adózási kérdésekben. Ez igazi kihívás, mint egy keresztrejtvény, vagy társasjáték.

Bödör Éva mérlegképes könyvelő, egyéni vállalkozó