Tóth Csaba Dániel
közgazdász

Szakmámat tekintve közgazdász vagyok.

A szakmaválasztás „véletlenek” sorozataként történt. Mérnöki/informatikai pályára készültem, de végül közgazdasági képzésben kezdtem el felsőfokú tanulmányaimat. Ezt követően magával ragadott a pénzügyi, majd konkrétan a tőzsdei irány. Az idő múlásával a számviteli és adózási területek vették át a fő szerepet.

A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán diplomáztam Budapesten, pénzügy szakon, pénzintézeti szakirányon. A szakmai gyakorlatomat majd ezt követően egy rövidebb időszakot M&A területen töltöttem (cégakvizíciós és fúziós tanácsadás), vállalatelemzőként. Majd vállalkozóként folytattam életutamat. A tanácsadás és tőzsdei kereskedés mellett kezdtem el oktatással foglalkozni. Először főiskolai keretek között óraadóként, majd szakképzésben. Jelenleg már hetedik éve dolgozom pénzügyi és számviteli ügyintézői, valamint mérlegképes könyvelői képzésekben. Elsősorban vállalat-gazdaságtant, közgazdaságtant és vállalati pénzügyeket oktatok.

A gyakorlatban vállalkozóként pénzügyi-, adózási- és számviteli tanácsadással foglalkozom. Emellett stratégiai és vezetési tanácsadóként tevékenykedem. Pénzügyi elemzések készítésére és kvázi válságmenedzsmentre is kapok megbízásokat.

A fő nyomvonalat tekintve (pénzügy, számvitel) a legérdekesebb, hogy rengeteg vállalkozóval találkozom, és sok információ birtokába jutok nap, mint nap. Megismertem az idők során számtalan céget, cégcsoportot. Ezáltal az ember képes megismerni az őt körülvevő világot egy más aspektusból. A cégek közötti kapcsolatok, a vezetők mentalitása és a vállalkozások operatív teendői olyanok, amelyeket a legtöbb ember nem lát, vagy nem foglalkozik vele.

Karrieremet tekintve arra, hogy nagyon sok területtel volt lehetőségem mélységében foglalkozni. Tőzsdei- és deviza piaci kereskedés, pénzügyi elemzések, cégátvilágítások, könyvelés, adótanácsadás, válságmenedzsment, stb. Ezt úgy gondolom nagyban elősegítette, hogy vállalkozóként tevékenykedem, így volt/van lehetőségem sokrétűen megismerni a szakmát.

Hogy oktatóként mire vagyok a legbüszkébb, az már bonyolultabb kérdés. Nagyon sok emberrel dolgozom egy év alatt is, és szinte kivétel nélkül hatékonyan tudunk együtt dolgozni. Hét év alatt sok ezer hallgatóm volt. Rengeteg pozitív személyes és egyéb visszajelzést kaptam az oktatási munkám minőségére. Számos volt hallgatómat segítettem hozzá – az információk átadásával - új munkahelyhez, pozícióhoz, vállalkozáshoz. Ezek így mind együtt adják ennek a munkának a szépségét. Véleményem szerint a legnagyobb hozzáadott értékkel rendelkező munka az oktatás.

Vállalatelemzőként volt, hogy sikerült egy komolyabb létszámleépítést elkerülni, azáltal, hogy a cég elemzésével felfedtünk komoly hibákat a vállalat működésében. Így húszas éveim elején már részt tudtam venni közvetett módon számos ember munkahelyének megmentésében. Azért is mondtam ezt a példát, hogy prezentáljam, mennyire fontosak a pénzügyi/adózási és számviteli ismeretek. Jóval túlnyúlik ez a szakma a számlák rögzítésén és a bevallások beadásán.

2011 óta vagyok az oktatói csapat tagja. A Pallas neve mindig is nagyon erős volt a piacon, köszönhetően az oktatói csapatnak és nem utolsó sorban azoknak a kollégáknak, akik mindenben segítenek nekünk oktatóknak és a hallgatóknak egyaránt. Biztos háttérrel jó az oktatás, itt ezt megkapjuk.

A legtöbben azért választják a könyvelői képzést, mert jövedelmi helyzetük javulását várják tőle. Kétségtelen, hogy kellő tapasztalattal átlagon felüli életszínvonalat biztosít a szakma, valamint az is tény, hogy sok meghirdetett munkalehetőség igényel számviteli tudást.

Óva intenék mindenkit attól, hogy csak ezeket tartsa szem előtt. Nem fogom szépíteni, azért igazak a fenti mondatok, mert a szakma nehéz. Már a pénzügyi- számviteli ügyintéző képzésre is igaz (a mérlegképes könyvelőire meg végképp), hogy egy teljesen speciális nyelvezetet, szókincset kell megtanulni, emellett egy másfajta gondolkozásmódot igényel, mint a többi szakma.

A szépsége pont ebben a „specialitásban” rejlik. Emellett érdemesnek tartom megemlíteni, hogy ez a szakma kiválóan végezhető otthonról is, vagy rugalmasabb munkaidő-beosztással.

A legnagyobb kihívást nehéz megnevezi. Aki abszolút szakmán kívülről érkezik, neki a nyelvezet, a szókincs, a szigorú törvényi és szakmai előírások okoznak problémát. Aki már dolgozik a szakmában, neki pont az adja a nehézséget, hogy itt meg kell tanulni, meg kell érteni azt, hogy mit miért csinál.

A tananyagban abszolút a számvitel a legnehezebb. Meg kell érteni ahhoz, hogy abból később használható tudás legyen, ez pedig nem könnyű. A pénzügy is olykor nehézséget jelent, hiszen olyan témakörök is vannak, melyekkel sokan egész életükben még említés szintjén sem találkoznak.

Mindemellett azért szeretném leszögezni, hogy olyan témákról tanulunk, melyek körülvesznek minket. Emiatt akár a makrogazdasági, akár a pénzügyi és adózási témákról legyen szó, aki ezeket valamilyen szinten nem ismeri, bizonyos szempontból vakon szemléli a világot.

A szakmát három részre osztanám: tanulás, gyakorlat szerzés és az operatív, napi szintű munka. Aki ezt a szakmát választja – vagy legalább is szeretné – neki a „tanulási” fázisra hívnám fel a figyelmet. Sok szakmával ellentétben itt nem működik az a modell, hogy gyorsan legyen meg a papír, aztán majd a gyakorlatban megtanuljuk. Itt nem lehet elkezdeni sem a gyakorlatot egy nagyon komoly alaptudás nélkül. Van egy nyelv, amit tudni kell ahhoz, hogy beszélgessünk.

Emiatt a kitartás a legfontosabb. Precizitás kell a szakma elsajátításához és műveléséhez. Itt, ha valamit elnézünk, nem értjük, elhibázzuk, súlyos következményei lesznek. A képzés során nagyon komolyan kell venni, hogy amíg a tanfolyam tart, addig az az életünk része kell, hogy legyen. Család mellett, munka mellett, szabadidő terhére. Képzésen kívül, otthon sokat kell foglalkozni az anyaggal. Itt a tanuláshoz is teljes ember kell.

Kitartás, precizitás és alázat a szakma iránt. A szakma sajátossága, hogy sohasem vagyunk készen. Ezt is meg kell tanulni. Nem csak a változó (elsősorban jogszabályi) környezett miatt kell folyamatosan képezni magunkat, de mindig lesz olyan szituáció, probléma, amellyel még nem találkoztunk. A problémamegoldás emiatt elsődleges fontosságú. Rugalmasnak kell lenni. IQ és EQ.

A családdal töltöm a szabadidőmet.

Mindenevő vagyok. Könyvekben a bestsellerek és az önismereti témájú kötetek ugyanúgy fogynak nálam, mint George Orwell 1984 című műve, vagy Szun-ce A háború művészete. Úgy gondolom, mindig az aktuális élethelyzetünknek, „állomásunknak” megfelelő irodalmat érdemes fogyasztani.

Filmeket tekintve - időhiány miatt is – a sorozatok híve vagyok, például Trónok harca, Nagypályások, Szilícium völgy, Westworld, stb.

„Találj egy munkát, amit szeretsz, és egy percet sem fogsz dolgozni hátralévő életedben.”

Az egyensúly fenntartására törekszem, a szakma és a magánélet között.