Így kérjünk fizetésemelést!

Repka Ágnes

Szerző: Repka Ágnes

HR szakértő, munkajogi szakokleveles tanácsadó

Korábban Magyarország piacvezető személyzeti szolgáltató cégének management tagjaként a munkaerő-közvetítés és fejvadászat országos fejlesztése, irányítása volt a feladata. Emellett tréneri és szakmai mentori tevékenységet végzett sok éven keresztül. Jelenleg szabadúszóként vállalatoknak, alapítványok részére végez HR és munkajogi tanácsadást, magánszemélyek részére pedig munkajogi és karrier-tanácsadást. Szabadidejében munkajogi és karrier-tanácsadó blogot vezet kismamáknak, édesanyáknak két könyve jelent meg a kismamákat, kisgyermekes édesanyákat a munkahelyen megillető jogokról, több fórumon publikál és ad elő rendszeresen.



A dolgozók jó része nem mer azzal a kéréssel bekopogtatni a főnök irodájába, hogy magasabb bért szeretne. Sokan kivárják, hogy talán lesz év elején emelés, és azzal megelégednek, mások pedig váltanak, ha nem kapnak emelést, anélkül, hogy egyáltalán megpróbálkoznának vele. Bár a cégek egy részénél rendszeresen van emelés, sőt, vannak helyek, ahol a kollektív szerződés is tartalmazza a kötelező emelés időpontját, a legtöbb dolgozó nem ilyen szerencsés helyen dolgozik, így bizony rá kell szánnia magát, és meg kell tenni a nagy lépést.


De hogyan kezdjünk neki? Ez is csak egy tárgyalás, mint minden más eset, tehát fel kell készülni rá előzetesen. Első lépésként abba gondoljunk bele, hogy a kérésünket meg kell majd indokolnunk a főnökünknél, azaz ki kell dolgozunk egy érv rendszert. Miért is érdemelnénk meg a magasabb fizetést? Ha csak úgy eldolgozgattunk az elmúlt években mindenféle kiemelkedő eredmény nélkül, ne várjunk nagy sikert. A fizetésemelést akkor tudjuk a legjobban megindokolni, ha kiemelkedő eredményünk volt, így tehát kezdjük az elmúlt időszak látványos sikereivel: nagyobb árbevétel, alacsonyabb költségek, amiket nekünk köszönhet a cég, új ügyfelek, sikeres projektek. Minél jobban számszerűsíthető a tevékenységünk, minél jobban kimutatható a konkrét összeg, amit a cég általunk nyert, annál jobban az esélyeink!


A második fontos lépés a piac felmérése. Jó tudni, hogy amit elképzeltünk, reális-e? Ehhez bizony körbe kell, hogy nézzünk a szűkebb és tágabb környezetünkben. Ha a kollégáink bérétől jócskán el van maradva a miénk, bár a feladataink és a végzettségünk, gyakorlatunk nem különböző, könnyebben fogunk valószínűleg sikert elérni a tárgyaláson – ám arra figyeljünk, hogy ne ez legyen a fő indok! Emellett azonban más cégeket is érdemes megnézni az iparágunkban, hiszen igen nagy eltérések is lehetnek különböző iparágak és vállalatok esetén, s jó tudni, hogy nagyjából reális az igényünk, de mégsem esünk abba a hibába, hogy utólag jövünk rá, sokkal többet is kérhettünk volna. Kérdezzünk körbe az ismeretségi körünkben, nézzük meg a bérfelméréseket, statisztikákat, vegyük fel a kapcsolatot régebbi kollégáinkkal, akik már máshol dolgoznak. Ha lehetőségünk van rá, vegyünk részt egy állásbörzén, az ott lévő vállalatok HR-eseivel egy rövid beszélgetés keretén belül gyorsan tisztázni tudjuk a piacon uralkodó viszonyokat. Ez a „piackutatás” ugyan időbe és energiába telik, de cserébe magabiztosan mondjuk majd ki a kívánt összeget – abban a tudatban, hogy máshol ezt megkereshetjük nagy valószínűséggel, így nincs sok vesztenivalónk.


Egy tárgyalás sikeressége nagyban múlik az időzítésen. Ha a főnökünk éppen ideges egy közeledő határidő miatt, ha éppen rossz napja van, vagy nagyon elfoglalt, nem szabad előhozakodni a kérésünkkel. Várjuk meg, míg megfelelő alkalom adódik, például egy sikeres projekt lezárása – itt ugye rögtön meg is van az indok, amivel a kérésünket felvezethetjük – vagy ha rendszeresen van teljesítményértékelés, az is kiváló alkalom. Ha nem adódik ilyen az elkövetkezendő hónapokban, egyszerűen kérjünk előre egy időpontot a vezetőnktől, s mondjuk azt, hogy személyes ügyben keresnénk 15-20 perc erejéig.


A kérésünket mindenképp udvariasan és határozottan vezessük fel, semmi mellébeszélés vagy óvatoskodás! Felnőtt emberként jogunk van véleményt nyilvánítani, kérést kimondani, s indokolni. Hallgassuk meg a válaszát, és készüljünk fel arra is előre, hogy milyen kifogásai lehetnek. Bizonyára nem fogja könnyen adni magát, így készüljünk fel a várható ellenvetésekre megfelelő válaszokkal.


Amennyiben azt kapjuk válaszként, hogy csak úgy nincs emelés, de egyéb feladatok, vagy nagyobb felelősség esetén beszélhetünk róla, gondoljuk át, hogy ez mennyire jó ajánlat nekünk. Meglehet, hogy a válasz nem a bruttó bérünkre fog vonatkozni, hanem egyéb területen kapunk többet, ez lehet egyéb juttatás, vagy részesedés az árbevételből, nyereségből, esetleg más olyan dolog, ami motiválhat minket (pl. képzés, tanfolyam költségeinek átvállalása, vagy részleges otthoni munkavégzés…). Gondoljuk át, mennyiben éri meg nekünk ez a verzió, valóban kapunk-e általa annyit, mint amit reméltünk.


Ha semmiképpen nem jutunk dűlőre a főnökünkkel a megbeszélés során, ne kezdjünk el veszekedni, panaszkodni, vagy túlzott érzelmi reakciókat mutatni. Maradjunk higgadtak, köszönjük meg a lehetőséget, hogy időt szánt ránk és meghallgatott s térjünk vissza a munkánkhoz. Ha nem próbáljuk meg, biztosan nem sikerül, így fogjuk fel úgy a beszélgetést, mint tapasztalatot: tudjuk, hogy mennyit érhetünk el itt, ennél többet nem, így el tudunk gondolkozni azon, hogy maradunk-e, vagy elkezdjünk másik állást keresni, ahol a vágyott összeget megkaphatjuk.