5 dolog, amit egy dolgozó kismamának tudnia kell

Repka Ágnes

Szerző: Repka Ágnes

HR szakértő, munkajogi szakokleveles tanácsadó

Korábban Magyarország piacvezető személyzeti szolgáltató cégének management tagjaként a munkaerő-közvetítés és fejvadászat országos fejlesztése, irányítása volt a feladata. Emellett tréneri és szakmai mentori tevékenységet végzett sok éven keresztül. Jelenleg szabadúszóként vállalatoknak, alapítványok részére végez HR és munkajogi tanácsadást, magánszemélyek részére pedig munkajogi és karrier-tanácsadást. Szabadidejében munkajogi és karrier-tanácsadó blogot vezet kismamáknak, édesanyáknak két könyve jelent meg a kismamákat, kisgyermekes édesanyákat a munkahelyen megillető jogokról, több fórumon publikál és ad elő rendszeresen.

Az első néhány boldog óra, nap után, amikor már megszoktuk a gólyahír újdonságát, érdemes a cuki babaruhák és a szuper babakocsik mellett a kissé talán kevésbé népszerű, ám annál fontosabb és hasznosabb témákkal is foglalkozni a gyermekvárás kapcsán. Az egyik ilyen terület a dolgozó kismama munkajogi tudnivalói, amit szívem szerint az első ultrahang fotó mellé kötelezően csatolnék minden orvosi rendelésen, de jelenleg sajnos nem ez a kötelező protokoll idehaza, így a kismamák maguk kell, hogy utánanézzenek a tudnivalóknak.


Nézzük, mi az 5 legfontosabb tudnivaló!


1. Felmondási védelem
A várandós munkavállalót felmondási védelem illeti meg, ám ahhoz, hogy erre hivatkozhasson adott esetben, az állapotát közölnie kell a munkáltatójával – aki ennek hiányában nem tudja megadni ezt a védelmet számára. Tehát ha fenyeget a létszámleépítés híre, nyugodtan közöljük a munkáltatónkkal az állapotunkat, s így nem kell feleslegesen aggódnunk a későbbiekben. Amennyiben úgy döntünk, hogy még várunk a 12. hétig, akkor sincs nagy gond, ha mégis fel akarnak mondani nekünk, a felmondás átnyújtásával egyidejűleg közölhetjük a gólyahírt.
Azonban figyelem, a felmondási védelem nem minden esetben illet meg minket, próbaidő alatt, határozott időre kötött szerződésnél és azonnali hatályú felmondásnál más szabályok érvényesek! Érdemes ilyenkor szakemberhez fordulni, s megvizsgálni a lehetőségeket! Adott esetben nagyon sok múlhat a jó vagy rossz döntésünkön!


2. Nem kell táppénzre vonulni!
Sok munkáltató szereti a kismamák azonnal táppénzre küldeni, mert akkor nem kell vele tovább foglalkozni, nem kell az orvosi vizsgálatok miatt a munkaerőt nélkülözni, s a pótlását is el lehet intézni. Ám a táppénz nem munkáltatói – vagy munkavállalói – döntés, hanem egészségügyi okok miatt lehet valaki keresőképtelen, azaz orvosi szakmai döntés. Ha tehát a kismama jól érzi magát, s szívesen dolgozik, akár végig is munkában maradhat, s a munkáltatója köteles őt foglalkoztatni.
Nem mindegy az sem, hogy mennyit viszünk haza ebben az időszakban, s minél magasabb ugye a bruttó fizetése egy kismamának, annál kevésbé „fedezi” a maximalizált táppénz a megszokott havi fizetés kieső összegét, vannak esetek, ahol lényegesen rosszabbul jár a kismama a táppénzzel! Akkor sem kell táppénzre menni, ha azt a magzatnak nem megfelelő munkakörülmények indokolnák, a munkáltató köteles azokat a munkavállalója állapotának megfelelően módosítani, vagy másik munkakört felajánlani!


3. Túlórázás, másik városba küldés
Gyakran próbálják meg a kismamákat elijeszteni a további munkavégzéstől olyan utasítások emlegetésével, ami túlórázásról, vagy másik városba történő áthelyezésről szól. Fontos tudni, hogy eleve nem lehet túlórát elrendelni a kismamának, másik városban történő munkavégzést pedig csak a munkavállaló beleegyezésével lehetséges. Azaz ha nekünk nem tetszik, nem egyezünk bele!
Ugyanígy az ezzel való fenyegetés, vagy közös megegyezés aláírására való rábeszélés is jogellenes, ilyen esetekben bizony erősnek kell maradni, s tisztában kell lenni a jogainkkal, hogy magabiztosan tudjuk a választ egy esetleges négyszemközt, zárt ajtók mögött folytatott beszélgetés során. A tapasztalat szerint a magabiztosság és a jogok ismerete a legtöbbször elég ahhoz, hogy a munkáltató ez irányú próbálkozásait le lehessen állítani.


4. Orvosi vizsgálatok
További konfliktusforrás szokott lenni az orvosi vizsgálatok időpontja, amire a munkáltató nem mindig szereti elengedni a munkavállalóját. Amennyiben a vizsgálatra jogszabály kötelezi a kismamát, azaz a Magyarországon szokásos orvosi protokoll írja azt elő, munkaidő-kedvezmény illeti meg a kismamát, ám az olyan vizsgálatok, mint például a 4D-s babamozi, nem tartozik ide! Ilyen választott vizsgálatok esetében vagy hétvégére kell ezeket megszervezni, vagy a szabadsága terhére hiányozhat a kismama a munkahelyéről. Amennyiben magánorvosa van a kismamának, én személy szerint azt szoktam javasolni, hogy a békesség kedvéért érdemes – ha megoldható – olyan időpontot kérni a magánrendelésen, ami vagy a munkaidő előtt, vagy a vége felé van, hogy ne vágja ketté a munkanapot és a munkaidőt az oda-vissza utazás. Együttműködő, kölcsönösen tiszteletet mutató magatartással ezek az alkalmak is simán megoldhatóak nagyobb összezördülés nélkül a két fél között.


5. Ha mégis gond lenne…
Bármennyire is tisztában vagyunk a jogainkkal, ennek ellenére előfordulhat, hogy a munkáltatónk téved, vagy csak azért sem biztosítja ezeket nekünk. Ha egyszerű tévedésről van szó, első körben javasolt udvariasan, de határozottan egyeztetni a munkáltatóval, akár a konkrét paragrafusok megküldésével. Ha van a munkáltatónál érdekképviselet, szakszervezeti tisztségviselő vagy üzemi tanács, tőlük is kérhetünk szakmai támogatást.
Vészhelyzet esetére mindig kell, hogy legyen egy B tervünk, s alkalomadtán időben lépni kell. Ha jogellenes munkaviszony megszüntetés áldozatai lettünk, akkor azonnal keressünk fel egy ügyvédet, sokszor már csak a jogi segítségkérés ténye – és az ez után következő munkajogi per lehetősége - is jobb belátásra bírja a munkáltatót. A munkaügyi felügyelőség is segíthet bizonyos kérdések esetén, és néhol még létezik ingyenes jogi tanácsadás, ahol szintén szakemberek állnak rendelkezésre.
A várandósság - ideális esetben - nem betegség, hanem csak egy megváltozott állapot, ami egyáltalán nem zárja ki a hatékony munkavégzést, ha a felek képesek és akarnak együttműködni, s közös megoldást keresni arra, hogy a munkaviszonyból eredő kötelezettségeiket továbbra is teljesítsék.