Munkaviszony távmunkavégzésben.

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

A munkaviszony egyik lehetősége a távmunkavégzés, amelynél a Munkatörvénykönyv csak néhány, az általánostól eltérő szabály alkalmazását írja elő. Az alábbiakban a távmunkavégzés szabályait ismertetem.

Ha távmunkában a munkavégzésre Magyarországon kerül sor, akkor a távmunkavégzés is biztosítási jogviszonyt hoz létre, melynek keretében fizetendő 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék alapján a munkavállaló egészségbiztosítási-, nyugdíjbiztosítási-, és munkanélküli ellátásokra válhat jogosulttá.

Távmunkavégzésről akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló rendszeresen úgy folytatja a tevékenységét, hogy a munkavégzés helye a munkáltató telephelyétől elkülönül, és a munkavégzésre számítástechnikai eszközzel kerül sor azzal, hogy annak eredményét a munkavállaló elektronikusan továbbítja. Azaz, ha a munkavállaló például az otthonában számítógépen végzi a munkáját, és annak eredményét interneten keresztül továbbítja a munkáltatójának, akkor távmunkavégzésről beszélhetünk. Azonban itt nagyon fontos megemlíteni a következőt: A munkaszerződésben rögzíteni kell, hogy a munkavállaló távmunkavégzés keretében kerül foglalkoztatásra. Azaz, ha ez a megállapítás nem kerül be a munkaszerződésbe, akkor nem beszélhetünk távmunkavégzésről, és nem alkalmazhatók a munkatörvénykönyv távmunkavégzésére vonatkozó alábbi szabályai.

Távmunkavégzés esetén figyelemmel kell lenni a következőkre:
- Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, akkor távmunka esetén a munkavállaló munkarendje kötetlen. Azaz a felek megállapodhatnak kötött munkaidőben, de ha erre nem kerül sor, akkor a jogszabály alapján kötetlen a távmunkás munkaideje;
- A munkáltató utasítási joga – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki. Azaz ez esetben is a felek megállapodhatnak szélesebb körű utasítási jogról, de ha erre nem kerül sor, akkor a munkáltató utasítási joga kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjedhet ki;
- A munkáltató tájékoztatja a távmunkában dolgozó munkavállalót a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használatát érintő esetleges korlátozásról, továbbá arról a szervezeti egységről, amelyhez a munkavállaló munkája kapcsolódik.
- A munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló a munkáltató területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson.
- A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyről más munkavállalóját is tájékoztatja.
- A munkáltató továbbá tájékoztatja a munkavállalót a munkáltató általi ellenőrzésről. Ez esetben úgy rendelkezik a Munkatörvénykönyv, hogy ha a felek másként nem állapodás meg, akkor a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb időtartamot. Itt ki kell emelni, hogy a Munkatörvénykönyv előírja, hogy mivel az ellenőrzés nem egy klasszikus munkahelyen történik, így az ellenőrzés kapcsán figyelemmel kell lennie a munkáltatónak arra, hogy az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet.

A fentieken túl egyéb kötelezettségeket is előír a Munkatörvénykönyv a munkáltatónak. Azaz a munkáltató köteles legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatni a munkavállalót
- napi munkaidőről*,
- az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról*,
- a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról*,
- a munkakörbe tartozó feladatokról,
- a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának szabályairól*,
- a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól*,
- arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik–e, valamint
- a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

*-gal jelölt kérdésekben a tájékoztatás úgy is megvalósulhat, hogy a munkaszerződésben a Munkatörvény adott rendelkezéseire hivatkozik a munkáltató.

Megjegyzés: A fenti tájékoztatási kötelezettség nem csak távmunka esetén, hanem egyáltalán a munkaviszony esetén áll fenn azzal, hogy nem terheli a munkáltatót ez a tájékoztatási kötelezettség – kivéve a munkáltatói jogkör gyakorlójáról való tájékoztatást -, ha a munkaviszony tartama rövidebb, mint 1 hónap, vagy a munkaidő a heti 8 órát nem haladja meg.