Vele vagy nélküle - KATA 2021.

Szerző: Sinka Júlia

Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései Honlap: www.sinkatax.hu E-mail: info[kukac]sinkatax.hu

Mint ismeretes, a vállalkozások – bizonyos feltételek mellett – 2021-ben 1 százalék iparűzési adót fizetnek, az általában jellemző 2 százalékos mértékű adó helyett. A kedvezményre jogosult vállalkozásoknak 2021. február 25-ig kell nyilatkozniuk arról, hogy eleget tesznek a vonatkozó feltételeknek.

A kedvezmény jogi kereteit a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet adja.

Ennek megfelelően, 2021-ben a helyi iparűzési adó mértéke 1 százalék, ha az érintett önkormányzat helyi adókról szóló rendeletében megállapított adómérték több mint 1 százalék.

2021-ben tehát, az egyes előleg-fizetési időpontban esedékes (a 2021. évben az önkormányzati adórendelet adómértéke szerinti) adóelőleg 50 százalékát kell megfizetniük (márciusban és szeptemberben) azoknak a 4 milliárd forint alatti mérlegfőösszegű vagy nettó árbevételű vállalkozásoknak, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek is:

  • mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (KKV tv.) alapján;

  • a külön kormányrendelet szerinti támogatástartalmának megfelelő összeget jogosult igénybe venni átmeneti támogatásként, és

  • 2019. december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (Atr.) 6. § (4a)–(4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetű vállalkozásnak.

A fenti kritériumok alapján a kedvezményre jogosult vállalkozásnak 2021. február 25-ig a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára nyilatkoznia kell erről.

A nyilatkozatot a NAV-on keresztül, elektronikus úton, az erre rendszeresített elektronikus nyomtatványon kell benyújtani.

Ha kisadózó a vállalkozó…

A katások élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy – az adóalap megállapítására a Htv. szerint alkalmazható egyéb megoldások helyett – a tételes adóalap-megállapítást választják.

Ez azt jelenti, hogy a telephelyenként 2,5 millió forint adóalapot vélelmezve, ha az iparűzési adó az érintett önkormányzatnál 2%-a, akkor az adóteher éves szinten 50 ezer forint.

Azoknak a kisadózóknak, akik ezt választották, nem kell semmilyen nyilatkozatot beküldeniük az iparűzési adó „felezése” érdekében, az önkormányzati adóhatóság automatikusan csökkenti az adójukat a 2021. évre, azaz teljes éves működés esetében 25 ezer forint iparűzési adót fizetnek. 

(Célszerű még a február 25-i határidő lejárta előtt ellenőrizni, hogy jól emlékeznek-e a cég tulajdonosai, és valóban bejelentették-e, hogy az iparűzési adó tételes megállapítását választották.)

Abban az esetben, ha a kisadózó működésének korábbi éveiben nem a fentiek szerinti tételes adózás szerint fizette az iparűzési adót, de szeretne áttérni erre, akkor ezt 2021. február 15-ig kell bejelentenie egy változás-bejelentő lapon (elektronikus úton).

A tételes iparűzési adót kizárólag a katás vállalkozók választhatják. E módszer előnye, hogy 

  • viszonylag kis összegű iparűzési adót kell fizetnie a vállalkozónak;

  • könnyen kiszámítható, és fix összegű terhelést jelent, így tervezhető,

  • nem kell a „normál” adó-megállapítási módhoz szükséges költségnyilvántartást (pl. anyagköltség) vezetni,

  • nem kell iparűzési adóbevallást benyújtani (kivételt jelent, ha kedvezményt vagy mentességet szeretne igénybe venni a vállalkozó).

A tételes iparűzési adó választása esetén az adó alapja 2,5 millió forint éves szinten, amit év közben megkezdett tevékenység esetében arányosítani kell a működés idejére eső naptári napok számával.

A jellemzően 50 ezer forintnyi adót (általában az önkormányzatok 2 százalékban határozták meg az iparűzési adó mértékét) két részletben kell megfizetni (március 15-ig és szeptember 15-ig).

Ha a vállalkozó a tételes iparűzési adót szeretné választani, úgy a kata-alanyiság kezdő napjától számított 45 napon belül be kell jelentkeznie a székhelye szerinti önkormányzatnál a tételes iparűzési adó alá.

A már a kata hatálya alatt adózók pedig a következő adóévben február 15-ig választhatják ezt az iparűzési adó-megállapítási módszert.

E választással akkor célszerű élnie a vállalkozónak, ha az éves bevétele meghaladja a 2,5 millió forintot, illetve az adminisztrációs terheit szeretné csökkenteni.

Ha a kisadózó a Htv. szerint választható egyéb módszerekkel (nettó árbevételből a Htv. szerint elismert csökkentő tételek levonásával vagy a 8 millió forint nettó árbevételig választható, egyszerűsített adóalap alkalmazásával) állapítja meg a fizetendő iparűzési adóját, és ezen nem is kíván változtatni, úgy 2021. február 25-ig meg kell tennie a fentebb már említett nyilatkozatot.

Ennek alapján az önkormányzat csökkenti a vállalkozás 2021-ben esedékes előlegeit 50 százalékra, ezt kell majd befizetniük az esedékességi időpontokban (március, szeptember).

A nyilatkozatot a 21NYHIPA nyomtatványon kell megtenni és a NAV-nak elektronikus úton megküldeni. Az állami adóhatóság továbbítja azt az illetékes önkormányzati adóhatósághoz. Ha a nyilatkozat feltételeinek egyébként megfelelő vállalkozó bármilyen okból, de nem nyújtotta be a nyilatkozatát 2021. február 25-ig, akkor az iparűzési adó előlegét az eredeti (azaz nem „felezett”) összegben kell megfizetnie.

A 2021. évről benyújtott iparűzési adóbevallásában (ez majd 2022. május 31-én lesz esedékes) már számolhat az 1%-os mértékkel, ha ezt jelöli a nyomtatványon.

Amennyiben tehát 2021. február 25-ig nem adott be nyilatkozatot a vállalkozó, és több adóelőleget fizetett be 2021. évre, mint a bevallásban megállapított adófizetési kötelezettsége, akkor visszaigényelheti vagy felhasználhatja a következő adófizetésre a túlfizetésként jelentkező összeget.

Az elmulasztott nyilatkozatnak lehetséges alternatívája, hogy az illetékes önkormányzathoz intézett, külön kérelemben kéri az adóelőleg mérséklését, még annak esedékessége előtt.

Továbbá, ha a nyilatkozat benyújtásában a vállalkozó akadályoztatva volt, úgy indokolt esetben (a puszta feledékenység nem tartozik e körbe), alapos igazolási kérelemmel még elfogadhatja az önkormányzat a nyilatkozat utólag történő beadását.

Ha nem tételes az iparűzési adó…

Nem csupán a katások, de más adónem (például társasági adó, személyi jövedelemadó) hatálya alatt adózó vállalkozók is választhatják az iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározását, feltéve, hogy éves nettó bevételük nem lépi túl a 8 millió forintot.

(Tevékenységét év közben kezdő vállalkozásnál a 8 millió forintot arányosítani kell.)

Ez esetben a katásnak

  • nem kell költségnyilvántartást vezetnie, de

  • iparűzési adóbevallást be kell nyújtania.

Más adónemek hatálya alatt adózóknak természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kell könyvelniük, így például a társasági adózóknak a kettős könyvvitel szabályai szerint vezetett könyvelésük rögzíti a költségeket, akkor is, ha az iparűzési adó megállapításában azok nem játszanak szerepet.

Ez a módszer azoknak a vállalkozóknak ajánlott, akiknek éves szinten csekély az árbevételük, és ehhez arányaiban nagyon kevés költség (kevesebb, mint 20 százalék) társul.

Ugyanis ennek az adóalap-megállapítási módnak pontosan az a lényege, hogy a bevételhez egy 20 százalékos költségarányt vélelmez, azaz az árbevétel 80 százaléka után kell megfizetni az iparűzési adót.

Azoknak, akiknek e módszer nem megfelelő, és nem választják/nem választhatják a „katás módszert”, azaz a tételes iparűzési adót, azok a Htv. szerinti általános előírások szerint állapíthatják meg az adójukat.

Ez adott esetben a katásoknak is célszerű választás lehet, de társul hozzá némi papírmunka:

  • költségnyilvántartásra lesz szükség, és

  • bevallást is be kell adniuk.

Az adóalapot a nettó árbevételből úgy kell megállapítani ez esetben, hogy abból levonjuk a Htv. által megengedett tételeket, úgymint az anyagköltséget, az ELÁBÉ-t, a közvetített szolgáltatások értékét.

Ha az így számított (tervezett, feltételezett) adóalap kisebb, mint az előzőekben bemutatott módszerekkel kapott – például azért, mert a költségek túllépik a bevétel 20 százalékát -, úgy célszerű a katásnak is bevállalnia az ezzel járó többletadminisztrációt.

Ezévi (2021.) számviteli, adózási és Tb jogszabályok naprakészen, kreditpontok 2021.

A mérleg másik oldalán »

Legfrissebb...

Szakértőink

Jelmagyarázat

Bárki számára szabadon hozzáférhető
A cikk olvasásához Pallas fiók nyitása szükséges
Szakmai csomag előfizetéssel olvasható