Adóváltozások – célkeresztben 2019. (1.)

Sinka Júlia

Szerző: Sinka Júlia

Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)

Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései

Azok a Kedves Olvasók, akik már régebb óta fiatalok, biztosan emlékeznek arra, a nyári ruhák szokásos árleszállítását beharangozó reklámra, miszerint „nyár lesz jövőre is”. Nos, adózás is lesz jövőre – némiképp megváltozott szabályokkal.

Az Országgyűlés július 20-án elfogadta a - 2019-es költségvetési tervezettel együtt benyújtott - „nyári adócsomagot”, azaz az adózást a következő évben meghatározó jogszabály módosításokat.
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról valamint a bevándorlási különadóról szóló törvény a Magyar Közlöny 117. számában (2018. július 25.) jelent meg.

Nézzük – vállalkozói szemmel -, melyek a legfontosabb változások!

Juttatások, közterhek


E körben a legfontosabb változás, hogy a cafeteria rendszer leegyszerűsödik – némi túlzással úgy is fogalmazhatnék, hogy kiüresedik. 2019. január 1-jétől ugyanis béren kívüli juttatásként kizárólag a SZÉP kártya három alzsebébe utalt támogatást adhat a munkáltató (az ehhez kapcsolódó értékhatárok nem változnak).
Továbbá, e juttatások adóterhe – bár csekély mértékben, ezrelékpontokban mérhetően, de - növekszik, annak ellenére, hogy a jól ismert 1,18-szoros adóalapszorzót jövőre már nem kell alkalmazni.
A munkáltatói adóterhek növekedésének oka az, hogy a Szocho tv. új rendelkezései szerint a béren kívüli juttatások is 19,5 százalékos kulccsal adóznak majd.
A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 34,22 százalékos adóteher 34,5 százalékra módosul.
Ennek ellensúlyozásaként is tekinthetünk arra a változásra, hogy a munkáltatók terhei viszont csökkennek azzal, hogy a SZÉP kártyára történő utalást 2018. december 1-jétől nem terheli majd pénzügyi tranzakciós illeték.
A munkavállalók sem fogadják majd lelkesen a törvénymódosítás azon részét, miszerint 2019-től megszűnik – az igencsak tiszavirág életű, a béren kívüli juttatások körébe 2017-ben bevezetett - éves 100 ezer Ft pénzbeli juttatás.

Ráadásul, a korábban béren kívüli juttatásként nevesített juttatásokat (így az iskolakezdési támogatást, munkahelyi étkeztetést) a munkaadó 2019-től már nem adhatja a munkáltató „egyes meghatározott juttatások” címszó alatt sem.
Az egyes meghatározott juttatások körét egyébként is rövid pórázra fogta a jogalkotó: jövőre megszűnik az a jelenleg még az Szja tv-ben rögzített lehetőség, hogy a munkáltatók ilyen juttatásként minden munkavállalónak azonos feltételekkel és módon, vagy valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján egy meghatározott munkavállalói csoportnak kedvezményesen vagy ingyenesen terméket/szolgáltatást juttathatnak.
Ebből következően, az ilyen jellegű juttatások is az összevont adóalap részeként adóznak majd.
Kétségtelen – ahogyan azt a NAV egy prominens képviselője adótárgyú előadásakor hangsúlyozta -, hogy ebből „lesz nyugdíj”, míg a cafeteriából nem, de az is igaz, hogy bérként adózva a juttatás nettó értéke – úgy is mondhatnám, hogy „élvezeti értéke” a munkavállaló számára – érzékelhetően kevesebb.
(Erre a kérdésre, és a munkavállalók, munkaadók jövő évi „egérútjaira” egy következő cikkben még visszatérek.)

Szűk keretek között marad fenn az egyes meghatározott juttatások köre: továbbra is ennek minősül a hivatali-, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a céges telefon magáncélú használata, az önkéntes biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg, vagy a reprezentáció és üzleti ajándék.

2019-től a csekély értékű ajándék valóban csekély lesz: személyenként már csak évente egyszer lehet juttatni (2018-ban még évente három alkalommal van erre lehetőség).

Sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem örülnek annak, hogy jövő január 1-től az adómentes körből törölt a jogalkotó számos, a dolgozók körében kifejezetten népszerű juttatási formát:
- munkáltatói lakáscélú támogatás: ezt jelenleg, bizonyos feltételek fennállása esetén, 5 millió forint erejéig adómentesen adhatja a munkaadó a munkavállalóknak lakáscélra (így fennálló lakáshitel törlesztésére, vagy a lakás vételárához való hozzájárulásként, esetleg építkezéshez számlák alapján);
- sportrendezvényre (korlátlanul), valamint a kulturális eseményre (50 ezer Ft-ig) szóló belépőjegy vagy bérlet;
- a mobilitási célú lakhatási támogatás;
- kockázati biztosítási díj átvállalt összege (a minimálbér 30 százalékáig): átmeneti szabályok alapján a biztosítási díj adómentes átvállalására a 2018-ban kezdődő biztosítási évre vonatkozóan legkésőbb 2019. december 31-éig van lehetőség;
- a diákhitel törlesztéséhez nyújtható támogatás.

(Az adómentesen adható juttatások kapcsán fontos, hogy a bölcsődei, óvodai szolgáltatást/ellátást akkor is adómentesen térítheti meg jövőre a kifizető, ha a kiállított számla a magánszemély nevére és nem a szülő foglalkoztatójának a nevére szól.)


Társadalombiztosítási járulék, nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatása

2019. január 1-jétől a saját jogú nyugdíjas nem minősül biztosítottnak az Mt. szerinti munkaviszonya alapján, ebből következően járulékfizetési kötelezettség sem terheli. Ennek az is következménye, hogy ellátásra sem szerez jogosultságot e jogviszonya alapján.
A másik – a munkaadói – oldalról vizsgálva a kérdést, fentiek azt is jelentik, hogy a saját jogú nyugdíjasok alkalmazotti foglalkoztatása egyszerűbb lesz.
Viszont - ugyanezen okból, azaz azért, mert a saját jogú nyugdíjasoknak a munkaviszonyuk után jövőre nem kell járulékot fizetniük - 2019. január 1-jétől a Tbj. fogalmai szerint kiegészítő tevékenységet folytató (azaz nyugdíjas) vállalkozók az Mt. szerinti heti 36 órás munkaviszonyuk alapján nem mentesülnek az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alól.

Ez utóbbi egyébként jövőre havi 7.320 Ft-ról (napi 244 Ft) 7.500 Ft-ra (napi 250 Ft) nő.

A szociális hozzájárulási adó mértékével párhuzamosan a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék mértéke is mérséklődik (a járulék mértéke most 34 százalék, jövőre 24 százalék lesz).

Szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás

2019. január 1-jétől érvényesen a jogalkotó összevonta a szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást. Ennek örömére, a korábban más jogszabályba „albérlőként” költöztetett szociális hozzájárulási adó saját jogszabályt kapott, azaz immár különálló törvényről, a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényről beszélhetünk (ez az „új Szocho. tv.”).

Egyebekben az új Szocho tv. jellemzően a jelenleg hatályban lévő törvény rendelkezéseit menekíti át azzal, hogy magába olvasztotta az Eho tv. rendelkezéseit is. Számolnunk kell azonban változásokkal is – így például amiatti pontosítást is, hogy a jelenleg még önálló jogszabályokként hatályos Eho tv. és Szocho tv. másként határozza meg az adóztatandó tényállásként kezelhető körülményeket.

Ez okból az új Szocho tv. meghatározza a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek körét.
A jövedelmek köre megegyezik a jelenleg szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás kötelezettség alá vont jövedelmekkel, azaz (szociális hozzájárulási) adófizetési kötelezettség áll fenn az alábbi jövedelmek után:
- a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem,
- tanulószerződés alapján kifizetett díj, ösztöndíjas foglalkoztatás alapján fizetett ösztöndíj, érdekképviseleti tagdíj,
- külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján meghatározott havi díjazás amennyiben járulékalapot képez,
- a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, a kamatkedvezményből származó jövedelmek adóalapként meghatározott összegét
- a jelenleg 14 százalékos egészségügyi hozzájárulási kulcs alá tartozó jövedelmek (ilyen például az osztalék, az árfolyamnyereség, a vállalkozói osztalékalap, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem).

A jogszabály – szakítva az Eho tv. hagyományaival - egykulcsos adót tartalmaz, ennek mértéke 19,5 százalék. Azok számára, akik olyan jövedelmeket élveztek/élveznek, melyeket eddig 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás terhelt, most 5,5 százalékpontnyi többletteherrel kénytelenek számolni.
Az érintettek – illetve a vállalkozások könyvelői, pénzügyesei – számára megszokott, hogy a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulásra éves korlát érvényes: az egészségügyi hozzájárulást csak addig kell megfizetni, amíg egy adóévben megfizetett egészségbiztosítási járulék és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás együttes összege el nem éri a 450.000 Ft-ot.
A korlát marad, csak összege változik: jövőre addig kell megfizetni ezen jövedelmek után a szociális hozzájárulási adót, amíg a minimálbér 24-szeresét el nem éri az összes szociális hozzájárulási adókötelezettség alá eső jövedelmek összege. (E korlátba a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelmek nem számítanak bele).

Számoljunk egy kicsit!

Induljunk ki a 2018-as minimálbér összegéből! Ez 138.000 forint, ennek 24-szerese 3.312.000 forint: ha az éves szinten számított, összevonandó adóalapba tartozó jövedelem eléri ezt az összeget, úgy a szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni, ami (19,5 százalék) 645.840 forint szociális hozzájárulási adót jelent, szemben a most érvényes 450.000 forintos felső határ helyett.
(Persze a minimálbér 2019-től a minimálbér összege módosul majd.)

A szociális hozzájárulási adó kedvezményeiben is történik változás jövőre. 2019-től kedvezményt lehet igénybe venni a megváltozott munkaképességű munkavállalók után, valamint a közfoglalkoztatottak után is.
A jogszabályban összevonva találkozhatunk több adókedvezménnyel is. Ilyen például a munkaerőpiacra lépők után járó adókedvezmény bevezetése is, amely több korábbi kedvezmény kategóriát (részben) lefed, így az 1 vagy 2 gyermekes édesanyák foglalkoztatása, vagy a tartósan állást keresők, valamint a 25 év alattiak foglalkoztatása esetén járó adókedvezmény.
A szociális hozzájárulási adóban megmaradt és új kedvezmények esetén az igénybe vehető maximális összegeket a minimálbérhez igazítják, ezzel növelve az adókedvezményként igénybe vehető összegeket. Ezek

- a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak;
- a munkaerőpiacra lépők;
- a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők;
- a megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók;
- a kutatók;
- a közfoglalkoztatottak után; valamint
- a jelenlegi feltételrendszer mellett a K+F tevékenység után
igénybe vehető kedvezmények.

A kedvezmény legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető az első három kedvezménykategóriában és az adó mértéke annak 50 százalékával csökken.
Azonban az átmeneti rendelkezések szerint a 2018-ban keletkezett jövedelmekre a 2018. december 31-ig hatályos Szocho tv. alapján érvényesített kedvezmények még az érvényesítésre nyitva álló határidőig figyelembe vehetőek.

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) és kisvállalati adó (KIVA)

A KATA mértéke - amely a főállású adózók esetében 50.000 forint, míg a nem főállású kisadózók esetében 25.000 forint -, illetve a KIVA 13 százalékos mértéke nem változik 2019-ben sem.

Viszont 2019-től bővül a KIVA szerinti adózásra jogosultak köre: jövőre az adóalanyiság választhatóságának mérlegfőösszegre és bevételre vonatkozó felső értékhatára a jelenlegi 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedik.
Továbbá, a jelenlegi 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra emelkedik az a bevételre vonatkozó értékhatár, amelynek túllépése esetén az adózó kisvállalati adóalanyisága megszűnik.

A szociális hozzájárulási adó változásaival összhangban változik a KIVA alapja is. Az adóalapot képező személyi jellegű kifizetések köre ugyanis kiegészült a béren kívüli juttatással és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatással.

A kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan a törvény korábban csak egy nagyon rövid, általános szabályt tartalmazott, amely most számottevően bővült: a törvény részletesen szabályozza a külföldről származó jövedelmekkel kapcsolatos adóalap módosító tétel kiszámításának módját. A törvény pontosítja azt a szabályt is, miszerint az adózó a külföldről kapott (járó), osztalékjövedelemmel kapcsolatban csak a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkenetett osztalékbevétel összegével csökkentheti az adóalapját.

Új eleme a törvénynek az is, hogy a kisvállalati adóalanyiság megszűnik a Tao. tv. szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén, az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon, illetve az üzleti év mérlegfordulónapjának változtatása esetén a választott mérlegfordulónappal.

Egyszerűsített vállalkozói adó (eva)

A törvény szerint az eva-adóalanyiság utoljára 2018. december 20-ig választható, ezt követően az eva-ra történő áttérés már nem lehetséges.
Lényeges, hogy ez nem jelenti magának az adónemnek a megszűnését, mert a jelenleg eva szerint adózók továbbra is a törvény hatálya alatt maradhatnak.
Viszont a fentebb említett határidőt követően már nem térhetnek át a vállalkozók e törvény hatálya alá, így különösen hangsúlyos szerepet kapnak azok az évvége közeli gazdasági számítások, melyekre építve a vállalkozók döntenek az egyes adónemek közötti választásról.

Az eva-t érintő további változás, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozó eva-alanyok esetében már a 2018-as adóévre vonatkozóan is megszűnik az a korlátozás, amely szerint az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrásokat kötött sorrendben (vagyis az eredménytartalék keletkezésének időpontjától függően) használhatják csak fel.

A társasági adót és az áfát érintő változásokról cikkem folytatásában lesz szó.