Már a Parlament előtt az új adócsomag (2.)

Sinka Júlia

Szerző: Sinka Júlia

Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)

Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései

A pénzügyminiszter benyújtotta a köznyelvben csak „adócsomag” címszóval emlegetett törvényjavaslatot, amely kellemes és kellemetlen meglepetéseket egyaránt okoz a vállalkozóknak.

Az alábbiakban – folytatva a cikkem előző részében megkezdett sort – a javaslatban megfogalmazott változások közül szemezgetünk. Az egyes adónemeket érintő módosításokra később – azok törvényben rögzített szövege alapján – még visszatérünk.

Társasági adó

A társasági adóban a javaslat több versenyképességet javító intézkedést is bevezet.
E körben – a javaslat indoklása szerint - kedvezőbbé válnak az energiahatékonysági beruházások adókedvezményére vonatkozó támogatási intenzitások, továbbá az energiahatékonyság javítását ösztönző kedvezmény felújítások esetében is igénybe vehetővé válik.

- Bővül a kedvezmények köre, egyes, meglévő kedvezmények értékhatára növekszik

10 milliárd forintra emelkedik a fejlesztési tartalékba helyezhető és így beruházásokra fordítható összeg.

A munkahelyi óvoda üzemeletetésére fordított költségek az adóalapnál elismert költségnek minősülnek. Ezzel összefüggésben a tervezet beiktatja a társasági adóról szóló törvénybe ennek fogalmát is. Eszerint „munkahelyi óvoda: egy olyan óvodai nevelési ellátást, mint köznevelési feladatot nyújtó intézmény, amely az éves átlagos gyermeklétszámot figyelembe véve legalább 80 százalékban olyan gyermekeknek az óvodai nevelését biztosítja, akiknek legalább az egyik szülőjét az adózó foglalkoztatja.”
(Érdemes fontolóra venni, hogy adott esetben a vízválasztó mérték feletti 20 százalékot – a költségek adóalappal szembeni elszámolása mellett - miként használja ki a vállalkozás. )

A javaslat szerint az energiahatékonysági beruházás kedvezményét nemcsak beruházásokra, hanem a – számviteli törvény fogalmai szerinti – felújításra is igénybe lehet venni. Ez azt jelenti, hogy például a világítás- és fűtéskorszerűsítés is kedvezményezetté válhat a jövőben a törvényi feltételeknek való megfelelés esetén.
Tekintve, hogy a kedvezményt megalapozó beruházási (illetve felújítási) értéknek nincs törvényi minimuma - és a javaslat sem vezet be erre vonatkozó kikötést – kisebb vállalkozások számára is, a gyakorlatban is alkalmazható kedvezményről van szó.

A korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés adóalap-kedvezménye esetében a 20 millió forintos korlátnak befektetésenként kell megfelelni az egyes adóévekben.

Lehetővé válik – a kapcsolt vállalkozások eddig ismert „mintájára” - a kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatások költségeinek megosztása a vállalkozások között.

A tervezet szerint a kutatás -fejlesztési tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó
tevékenységre, nyújtott szolgáltatásra tekintettel, amennyiben annak eredménye beépül a K+F tevékenységbe, az adóalap csökkentő tételt a szolgáltatás nyújtó helyett
az érintett felek írásbeli nyilatkozata alapján a megrendelő és a nyújtó megosztva
érvényesíthetik.
Az összesen igénybe vehető kedvezmény azonban megosztás esetén sem haladhatja meg a nyújtónál rendelkezésre álló maximumot. A megosztás feltétele a megrendelő és a szolgáltatást nyújtó együttes írásbeli nyilatkozata a kedvezmény megosztására vonatkozóan.
Fontos, hogy az e megosztás alá tartozó kedvezményt a kapcsolt vállalkozások felé nem lehet továbbadni.


- Adóalap-korrekció önellenőrzés miatt

A társasági adóról szóló törvény jelenleg hatályos 7.§. (1) bekezdése u) pontja, illetve a 8.§. (1) bekezdése p) pontja alapján az adóalapot az adóellenőrzés, önellenőrzés során elszámolt tételekkel korrigálni kell.
A törvényjavaslat az „önellenőrzés” kitételt a törvény hivatkozott szakaszainak szövegében kiegészíti az „adózás rendjéről szóló törvény szerinti” jelzővel.
Ez azért fontos, mert a csak számviteli szempontból önellenőrzést jelentő korrekciók ezentúl nem befolyásolják majd az adóalapot.

A javaslat indoklása – és a jogalkotó eddigi szándéka – szerint az adóellenőrzéshez, önellenőrzéshez kapcsolódó adóalap-korrekciós tételek célja, hogy a számviteli törvény szerint az adóévi eredményben elszámolt nem jelentős összegű hibahatásokat semlegesítsék, hiszen azok korábbi adóalapot érintenek, melyet az adózó az Art. szerinti önellenőrzés során helyesbít.

A számviteli önellenőrzés azonban nem feltétlenül jelenti, hogy az adózás rendjéről szóló
törvény szerinti önellenőrzésre is szükség van.
Amennyiben a számviteli önellenőrzés nem von maga után Art. szerinti önellenőrzést (például elévülés miatt), akkor az adóalap-korrekciós tételek alkalmazása következtében sem a tárgyévi adóalapban, sem a korábbi adóévek adóalapjában nem jelenik meg a hibahatás, az Art. szerinti önellenőrzés hiánya miatt.

Ezentúl tehát az önellenőrzéshez kapcsolódó adóalap-korrekciós tételeket csak akkor kell alkalmazni, ha az Art. fogalmai szerinti önellenőrzés történik.

- Egyéb előírások, pontosítások


A javaslat pontosítja az IFRS -ek szerinti beszámolót készítő adózókra vonatkozó szabályokat.

2019. január 1-jétől megszűnik a hitelintézeti különadó.

Az elektronikus fizetés erősítése és ezzel párhuzamosan a készpénzhasználat csökkentése érdekében tranzakciónként 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól 2019. január 1-jétől.



Helyi adók


A helyi adókról szóló törvény módosítása –összhangban az általános adózási célokkal
–több ponton tovább egyszerűsíti az adóadminisztrációt.

- Bejelentkezés, változás bejelentése a NAV-nál

Az e körbe tartozó változások közt szerepel az is, hogy 2019. július 1-jétől lényegileg megszűnik a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz történő külön bejelentkezési, változás – bejelentési kötelezettség, mert azt kiváltja az állami adóhatóság adatközlése.


- Támogatott beruházások

A beruházás-ösztönzést szolgálja, hogy az önkormányzatok lehetőséget kapnak arra, hogy helyi adó-rendeletükben a beruházások után adómentességet vagy adókedvezményt adjanak.

A törvényjavaslat lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra is, hogy a beruházáshoz kapcsolódó kedvezmény igénybevételét több adóévet érintően engedélyezzék.

Előfordulhat ugyanis, hogy az adómentességként vagy adókedvezményként igénybe vehető beruházás értéke meghaladja az adóévben a településre megállapított adóalap vagy adó összegét. Ekkor az önkormányzati rendelet alapján a vállalkozó a beruházás értéke adómentességként vagy adókedvezményként igénybe nem vett része után az adóévet követő adóévben, adóévekben veheti igénybe az adómentességet, adókedvezményt.
Az önkormányzat az adómentesség mértékét a településre kimutatott adóalap, az adókedvezmény mértékét a településre kimutatott adó % -ában korlátozhatja.
Az adómentesség, adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi
vállalkozó számára azonosnak kell lennie.

Ezzel összefüggésben is – a helyi adó alanyainak jogbiztonságát érintő - lényeges szabály, hogy ha az önkormányzat adómentességet vagy adókedvezményt állapít meg, akkor azt legalább három egymást követő naptári éven át nem helyezheti hatályon kívül, az adóalany hátrányára nem változtathatja meg.


- Az IFRS-ek miatti módosítások
A helyi adótörvény módosítása rendelkezik továbbá az IFRS 16 Lízingek című
nemzetközi számviteli standard hatályba lépése miatt szükséges jogharmonizációról is.



Általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását egyrészt jogharmonizációs célok indokolják, másrészt a jogalkotó adminisztratív terheket enyhítő, a jogalkalmazást elősegítő rendelkezéseke kíván bevezetni.

- Adókulcs csökkenése
A törvényjavaslat szerint a tejek adómértéke egységesen 5% lesz.

- Utalványok adóztatása

A többcélú utalványok ellenében értékesített termékek és nyújtott szolgáltatások esetében problémaként merült fel, hogyan értelmezendő az ellenérték, vagyis mit kell adóalapnak tekinteni, ugyanis valószínű, hogy a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany nem azt az összeget fogja megkapni az utalvány ellenében történő teljesítésért, mint amit az utalvánnyal „fizető” vásárló az utalványért fizetett.

A törvénytervezet szerint ezért az adóval növelt ellenértéknek azt az összeget kell tekinteni, amit a vevő azért fizetett, hogy az adott terméket, szolgáltatást megkapja, ami praktikusan az általa (illetve amennyiben ő pl. ajándékként kapta az utalványt, akkor az, aki az utalványért fizetett) az utalványért fizetett ellenértéket jelenti, feltéve, hogy a termék, szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben utalvánnyal fizette meg.

Ebből kiindulva a törvényjavaslat főszabályként mondja ki, hogy a többcélú utalvány ellenében értékesített termék, szolgáltatás adóalapjának azt az adó összegével csökkentett összeget kell tekinteni, amit ezen terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő az utalványért fizetett.

Tekintettel arra, hogy az eladó nem minden esetben tudja, hogy a vevő mekkora összeget fizetett az utalványért, így a törvényjavaslat rögzíti, hogy amennyiben ez az információ nem áll rendelkezésre, úgy adóalapnak a magán az utalványon vagy az ahhoz kapcsolódó dokumentációban feltüntetett pénzbeli értéket kell tekinteni, csökkentve az adó összegével.
Értelemszerűen, amennyiben a termék, szolgáltatás ellenértékét csak részben egyenlítik ki többcélú utalvánnyal, az adóalap megállapítására vonatkozó ismertetett szabály csak az utalvány ellenében megtérített részre irányadó.


- Elektronikus szolgáltatások teljesítési helye

A jelenlegi szabályok szerint a nem adóalanyok részére nyújtott elektronikus, távközlési és műsorszolgáltatási szolgáltatások (távolról is nyújtható szolgáltatások) teljesítési helyének egységesen az igénybevevő letelepedési helye, állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye minősül.
A szolgáltatók számára ez azt jelenti, hogy az adót az igénybevevő szerinti tagállamban kell bevallani és megfizetni.

Az ezzel összefüggésben létrehozott, ún. egyablakos rendszer célja az, hogy ezen szolgáltatások nem adóalany részére történő nyújtása miatt ne kelljen a szolgáltatás nyújtójának minden egyes igénybevevő tagállamában adóalanyként regisztrálni az adófizetési kötelezettsége teljesítésének érdekében.

Ezen egyszerűsítés ellenére, a mikro–és kisvállalkozások számára nehézséget okozott
Ennek az előírásnak a betartása.

Ugyanis a hatályos szabályok szerint az ügyletek bizonylatolására annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, ahol az adófizetési kötelezettség felmerül.

Ezért a törvényjavaslat – ugyancsak összhangban az uniós rendelkezésekkel - további egyszerűsítést vezet be számukra.

Ez azt jelenti, hogy azon ügyletek tekintetében, amely után az adóalany az adófizetési kötelezettségét az egyablakos rendszer alkalmazásával teljesíti, az ügyletek bizonylatolására annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, ahol az adóalanyt az
egyablakos rendszerbe regisztrálták (letelepedése szerinti tagállam).

- Időszakos elszámolás

Az időszakos elszámolásra vonatkozó hatályos előírások nem rendezik azt az esetet, amikor az adóalany a teljesítést megelőzően szűnik meg jogutód nélkül. A Javaslat rendezi ezt az esetet: teljesítés a jogutód nélküli megszűnést megelőző nap.

- A 2018. július 1-jétől teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség

A Javaslat az egyértelmű jogalkalmazás érdekében pontosítja a számlabefogadók által befogadott számlákat érintő, 2018. július 1-jétől teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség szabályait.


Ezzel összefüggésben, átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy a számlabefogadónak a 2018. július 1-jén vagy azt követően kezdődő adó-megállapítási időszak tekintetében a bevallás benyújtására előírt határidő napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.
Ez azt jelenti, hogy az adóalanyoknak a 100.000 forintos értékhatárt meghaladó számláiról először azon adó-megállapítási időszak tekintetében kell az adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítenie, amelynek kezdő időpontja 2018. július 1-re vagy azt követő időpontra esik.

Éves bevallóknak azoknak a befogadott számlákról, amelyek alapján 2018. évben gyakorol levonási jogot, a 2018. június 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni, vagyis az 1.000.000 forintos értékhatárt kell figyelembe venni, és teljesíteni kell a partnerenkénti összevont adatszolgáltatást is.


Számviteli törvény

A számviteli törvény módosítása a jogszabályi környezet változásainak a számviteli törvény előírásain történő átvezetését, valamint a könyvvezetés pénznemére, a követelések engedményezésére, a támogatások elszámolására, az üzleti vagy cégértékre, az adatkezelésre, a cash flow-kimutatásra és az IFRS-ek alkalmazására vonatkozó előírások pontosítását, kiegészítését tartalmazza, továbbá az egységes számviteli gyakorlat kialakítását segítő pontosító, kiegészítő rendelkezéseket fogalmaz meg.



Egyéb adók


- A regisztrációs adóról szóló törvény módosítása csökkenti a kis -és középkategóriás
Motorkerékpárok regisztrációs adóját a személygépkocsik esetében 2012-től végrehajtott adómérték csökkentéssel azonos mértékben, továbbá az elektromos és hibrid meghajtású motorkerékpárok regisztrációs adótételét nulla forintra csökkenti.


- A népegészségügyi termékadóban változik az alkoholos italok adóztatása, a jövőben valamennyi alkoholtermék adóköteles terméknek minősül.
Emellett a hatályos adócsökkentési lehetőséggel való esetleges visszaélések megakadályozása céljából megszűnik az egészségmegőrző program költségének adóból való levonásának lehetősége is.

Ezen túlmenően az egészségtudatos táplálkozás elősegítése, továbbá a neta megalkotása óta eltelt időszak árváltozására figyelemmel változnak (emelkednek) az adóköteles termékek adótételei.

- A biztosítási adótörvény és ezzel párhuzamosan a baleseti adó részletszabályait tartalmazó népegészségügyi termékadóról szóló törvény módosításának eredményeként, a biztosításokhoz kapcsolódó adók rendszere jelentősen egyszerűsödik. A módosítás szerint a baleseti adó megszűnik, a kötelező gépjármű - felelősségbiztosítási szolgáltatás adóztatása pedig – más biztosítási szolgáltatásokhoz hasonlóan – a biztosítási adó keretén belül valósul meg, az adó mértéke pedig jelentősen csökken.

- Az illetéktörvény módosítása az új adóeljárási törvényekkel való összhang megteremtését célozza az egységes terminológia kialakításával.

- Az adóigazgatási eljárás kiegészül egyrészt a visszatartási jog gyakorlásáról hozott végzéssel szembeni fellebbezés lehetőségével, másrészt felhatalmazó rendelkezések kerülnek beépítésre annak érdekében, hogy az ügygondnokra és az eljárási költségre vonatkozó részletszabályok kormányrendeletben kezelhetőek legyenek. Ezen rendelkezésekhez jogtechnikai pontosítások párosulnak.

- A vámjogi módosításokat a 2018. január 1-jétől hatályos új törvénnyel összefüggő visszajelzések alapján dolgozta ki a jogalkotó. Ezek egyik eleme az eljárási bírság kivezetése.
Az eljárási bírság a Ket. hatályon kívül helyezését követően 2018. január 1-től alkalmazott bírságforma. A bevezetést követő a jogalkalmazói visszajelzések azt mutatják, hogy az eljárási bírság sok esetben átfedésben van a mulasztásos jellegű vámigazgatási bírsággal.
Következésképpen indokolt a bírságtípusok egységesítése azáltal, hogy az eljárási bírság megszűnik, és a szerepét a mulasztásos jellegű vámigazgatási bírságra vonatkozó rendelkezések veszik át. Ezen kívül szabályozza a törvényjavaslat a vámjogi képviselet továbbadásának esetkörét, figyelemmel az egyes jogalanyok közötti felelősségi és gazdasági jogviszonyokra.

- Az adóhatósági végrehajtást érintő módosításokat a 2018. január 1-től hatályos új törvényi rendelkezések alkalmazása óta eltelt idő alatt különböző fórumokon összegyűjtött visszajelzések alapozzák meg. Ezek egyik eleme a meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog elévülésének szabályozása és a hallgatói hiteltartozások adóhatóság általi végrehajtását érintően eltérő elévülési szabály előírása. Ezen kívül egyértelműsítő módosítások átvezetésére kerül sor a törvényjavaslatban.

- A könyvvizsgálói törvény módosítása az új általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel, a kamarai és a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatósági ügyekkel, az okleveles könyvvizsgálói képzéssel, a pártoló személlyel, pártoló szervezettel és szenior könyvvizsgálóval kapcsolatos rendelkezéseket, valamint az egységes
gyakorlati végrehajtást segítő, pontosító és kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz.

- A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény módosítása a már létrejött szabályozott ingatlanbefektetési társaságok működése és tőzsdei jelenléte során felmerült gyakorlati kérdéseket rendezi. A javasolt módosítások további új ingatlanbefektetési társaságok létrejöttét és piacra lépését is segítik.

- Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása két területet érint: egyrészt megteremti az adóhatóság kamatfizetési kötelezettségét akkor, ha döntése jogszabálysértő, és ennek okán az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, másrészt egységesíti az eltérő üzleti évet választó adózókra vonatkozó rendelkezéseket (adóbevallás, adófizetés, átmeneti rendelkezés). Emellett pontosító rendelkezéseket is tartalmaz az államháztartási számla és a bejelentendő adatok tekintetében.

- Bevándorlási különadó: A bevándorlással összefüggő állami feladatok finanszírozása az államháztartás kiadásainak növekedését eredményezi. Ennek ellentételezésére a javaslat új fizetési kötelezettséget, a bevándorlási különadót vezeti be.
Az adókötelezettség kiterjed a Magyarországon zajló bevándorlást segítő tevékenység anyagi támogatására (függetlenül a támogató és a bevándorlást segítő szervezet honosságától), továbbá a bevándorlást segítő Magyarországon bejegyzett szervezet működésének anyagi támogatására (függetlenül attól, hogy e szervezet hol folytatja tevékenységét).

A szociális hozzájárulási adó módosításait egy másik törvényjavaslat (T/627.) foglalja össze. Erről cikkem következő részében lesz szó.