Ez az áfa nem az az áfa? Az EVÁ-soknak kell regisztrálniuk az online számla rendszerébe?

A július 1-jétől induló számla-adatszolgáltatási kötelezettség kapcsán sokak számára nem volt egyértelmű, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó alanyait érinti-e ez, nekik is regisztrálniuk kell-e az online számla rendszerében.

Ahogyan arról már korábban is írtunk, az adóhatóság különböző formában – telefon, online adatbázis, kérdés-válasz - igyekszik segíteni az érintettek az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésében. Ennek érdekében Online Tudásbázist állított össze a regisztrációval összefüggésben felmerült, az ügyfelek adóhatóságnak feltett kérdéseiből, az azokra adott válaszokból. Ez elérhető itt: https://navxml.hu/

A szóban forgó weblapon az említett Tudásbázis mellett kérdés-válasz rovat működik (kérdés beküldésének lehetőségével, és a már beérkezett kérdések és válaszok közzétételével), letölthető a számlázás szabályait összefoglaló kisokos is, valamint az adóhatóság tárgyban írt hírleveleire is feliratkozhat az érdeklődő – könyvelő, vállalkozó és programozói minőségben válogatva az információk között.

A kérdések és válaszok rovatba érkezett az a kérdés is (sorrendjét tekintve a 35.), amelyben azt firtatja a kérdező, hogy „Eva alany felé kiállított, 100 ezer forintot meghaladó áfa tartalmú számlákra is vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség?”

A kevésbé edzett idegzetű olvasókra tekintettel rögtön itt a válasz is:
“Az Áfa tv. 2018. július 1-jétől hatályos 10. számú mellékletének 5-6. pontja alapján az adatszolgáltatási kötelezettség feltétele, hogy az áfa alany egy másik, belföldön nyilvántartásba vett áfa alany felé állítson ki olyan számlát, amelyben az áthárított adó összege a 100 ezer forintot eléri vagy meghaladja. Az áfa alany által eva alany felé kibocsátott számlákra (mivel az eva alanyok nem tartoznak az Áfa tv. hatálya alá) nem vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség. Az eva alany adatszolgáltatási kötelezettségét kizárólag kibocsátói oldalon (!) az eva-törvény 16. §-ának (9) bekezdése írja elő. Ebből következően számlakibocsátóként a kötelezettség az áfa és eva alanyokat terheli, befogadói oldalon kizárólag az áfa alanyokat.”

Miről is van tehát szó?
Az evások nem alanyai az Áfa törvénynek, ők – az egyebek mellett - ezt az adónemet is magában foglaló adót fizetnek meg a (bruttó) bevételük 37 százalékát kitevő egyszerűsített vállalkozói adóban.
Ugyanakkor, annak ellenére, hogy az Áfa törvénynek nem alanyai, egyrészt az általuk kiállított számlákban van áfa – ezt a befogadó az általános szabályok szerint le is vonhatja-, másrészt a kibocsátott számláiknak meg kell felelniük az Áfa tv. e bizonylatokra előírt kritériumainak.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a speciális adózási módnak köszönhetően az evások úgy tüntetnek fel az általuk kiadott számlákban áfát – jogszerűen-, hogy magának az Áfa törvénynek nem alanyai.
Az eva törvény szerint ugyanis: „16. § (1) Az általános forgalmi adó alanya e törvény szerinti bejelentés alapján úgy minősül, mintha általános forgalmi adó-alanyisága a bejelentés napját tartalmazó adó-megállapítási időszak utolsó napjával az általános forgalmi adóról szóló törvény 17. § (2) bekezdése szerint megszűnt volna…”
Az adatszolgáltatást érintően az Áfa törvény belföldi (áfa-)adóalanyoknak kiállított számlákról rendelkezik, ezért– figyelemmel az eva tv. idézett szakaszára - az eva alanyoknak kiállított számláról nincs adatszolgáltatási kötelezettség.
Magyarul: ha evás a számla befogadója, akkor – a bizonylat szerinti ellenérték áfa-tartalmától, annak összegétől függetlenül – az adatszolgáltatási kötelezettség nem merül fel a kibocsátó részéről. Ez igaz akkor is, ha a magánszemély vagy külföldi adóalany a vevő, azaz adatszolgáltatási kötelezettsége a számla kibocsátójának ezekben az esetekben sincs.
Abban az esetben, ha az adóalany adatszolgáltatása olyan számlákra is kiterjedne, amelyek – mondjuk a fenti okból – ebben nem érintettek, szerencsére nem kell büntetéssel számolnia. Az adóhivatali rendszer azt is feldolgozza, és jelenleg figyelmeztető jelzést sem ad róla.
Ugyanakkor az evások, mint számlakibocsátók kötelezettek a tárgyalt adatszolgáltatásra, ha az általuk kibocsátott számla áfája eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot, és a bizonylat befogadója belföldi áfa-alany.
Fentiek tükrében fontos, hogy a számla kibocsátója tisztában legyen azzal, hogy az, akinek a nevére kiállítja a számlát evás adózó-e vagy sem.
Ezt onnan lehet első ránézésre tudni, hogy az illető vállalkozó adószámának 9. pozícióban lévő – a kötőjel utáni szám, az ún. áfa-kód – száma 3-as.
Azaz így fest: xxxxxxxx-3-yy.
A gyakorlatban az adatszolgáltatásra kötelezettnek mindebből az alábbiak következnek:
- ha kézi számlatömböt használ a számlázáshoz, akkor azt a számlát, amelyet olyan vevőnek, megrendelőnek állított ki, akinek az adószáma ilyen: xxxxxxxx-3-yy, nem kell majd bejelenteni a kézi számlákhoz kapcsolódó adatszolgáltatás során;
- ha erre szolgáló szoftverrel számláz az említett körben, akkor nincs teendő. A szoftver adatszolgáltatással kapcsolatos beállítása dönti el, hogy e számlákat is leválogatja-e az adatszolgáltatásra vagy sem.

Nem szabad azonban megfeledkezniük a számla kibocsátóinak sem arról, hogy üzleti partnerük is tévedhet, lehet feledékeny – akár az adószámát érintően is. Így nem kizárt, hogy már nem alanya az eva törvénynek, csak éppen rutinból odaírja azt a bizonyos hármast az adószámában, vagy éppen nem cserélte le a korábbi bélyegzőjét. Ezért a 100 ezer forintot elérő áfa-tartalmú számlák esetében célszerű rákérdezni a dologra – a szerződésben, ha van, akár rögzíteni is a vevő, megrendelő eva-alanyiságának tényét-, és időnként ellenőrizni is az adóhatóság adatbázisában a jelentősebb partnerek adószámát.