Az ideális áfa-kulcs – extrákkal

Sinka Júlia

Szerző: Sinka Júlia

Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)

Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései

Akár hiszik, akár nem, van ideális áfa-kulcs! A különc – vagy csak találékony? – angolok szerint legalábbis. Nem, nem a nulla az!

Május, ragyogó napsütés. A Laza és Társa Kft-hoz váratlan „vendégek” érkeztek: két revizor az adóhatóságtól.
Barátságos mosollyal majszolják a teasüteményt és kortyolgatják a habos kávát, amit Borika, az ügyvezető titkárnője, a cég legszebb „ügyfeles” porcelánjában épp az imént tálalt – elvégre az adóellenőrzéseknél fontos az együttműködő magatartás.
Legalábbis Szabó úr így mondta. Ő a társaság könyvelője, és az ügyvezető kissé riadt telefonhívásának köszönhetően már úton is van a céghez. Addig Borikának kell helyt állnia.
Most például a májusi számlákat kérik az ellenőrök.
— Még tart a hónap, bevallás még nem készült, mit akarnak vizsgálni ezeken a papírokon? — tűnődik Borika.
Az egyik revizor – joviális külsejű, ötvenes úr – belelapoz a gondosan lefűzött bizonylatokba, majd arcán széles mosollyal – amit akár diadalittasnak is nevezhetnénk – kiemel egyet, és azt mondja:
— Fogadjunk, hogy el fogják rontani a májusi áfa-bevallást!
Az ügyvezető, Komoly úr (a „Laza és Társában” ő a „Társa”) csak azért nem nyeli félre a kávéját, mert már öt perccel előbb kiitta az utolsó kortyot is, rémülten állapítja meg magában:
— Jesszusom, a NAV már tisztánlátókat is alkalmaz!

Persze a megoldást nem kristálygömbben vagy kávézaccban kell keresnünk, és Szabó úr majd tisztázza is a helyzetet.
Annyit azért megsúgok, hogy egy egyszerűsített készpénzfizetéses számla keltette fel a kedélyes revizor figyelmét.
Addig is, míg Szabó úrra várunk, térjünk vissza az ideális áfa-kulcs kérdésére!

John D. Barrow – cambridge-i matematika professzor – szerint az ideális adókulcs a 17,5 százalék.
(A „100 alapvető dolog, amiről nem tudtuk, hogy nem tudjuk” című könyvének kiadásakor még ennyi volt az általános áfa-kulcs az Egyesült Királyságban.)

Elvégre az áfa (VAT) a legfőbb állami adóbevétel – ez egyébként így van Magyarországon is -, ezért nagyon fontos, hogy a vállalkozók akár fejben is kiszámolhassák ennek összegét.

Barrow úr szerint a 17,5 százalék egy nagyon érdekes szám!
Könnyű vele számolni, mert 17,5%= 10%+5%+2,5%.

A 10 százalékot egyszerűen és gyorsan ki lehet számolni, elég eggyel balra tolni a tizedesvesszőt. Az 5 százalék ennek a fele, míg ez utóbbinak fele pedig 2,5 százalék. Ezeket már csak össze kell adni, és máris megkapjuk az áfa (VAT) összegét.
Így például – érvel a professzor -, ha a vásárlás értéke 80 font, akkor az előzőek szerinti számításokkal a VAT értéke 8+4+2= 14 font. (Ez valóban 17,5 százaléka a 80 fontnak.)

A kreatív matematikus szerint, ha a törvényhozók ilyen szempontok alapján döntenének arról, hogy milyen nagyságrendben emeljék a VAT mértékét, akkor az adókulcsot egészen pontosan 1,25 százalékponttal növelnék, azaz az 18,75 százalékra változna.
Az emelés mértéke ugyanis pontosan a fele a 2,5 százaléknak, így a már vázolt „felezéses” módszert követve a 18,75%=10%+5%+2,5%+1,25%.
Maradva a 80 fontos vásárlás példájánál ez azt jelenti, hogy 8+4+2+1=15, ami tényleg 18,75 százaléka a 80-nak.

Barrow professzor úgy véli, ez az, amire minden matematikus szeme felcsillan, hiszen ez egy olyan végtelen sor eleje, amiben a következő tag mindig az előző fele.
Abban az esetben, ha e sort a végtelenségig folytatjuk, akkor azt látjuk, ennek az értéke a végtelenül távoli jövőben 10% x (1+1/2+1/4+…) = 10%x 2.

Azaz az örök idők VAT-kulcsa 20 százalék!

Nem tudni, hogy az angol jogalkotók olvasták-e Barrow professzor idézett kötetét, esetleg csak a zsebszámológép vásárlásának költségeitől kívánták megkímélni a vállalkozókat, de a VAT általános adókulcsát valóban ebben a mértékben állapították meg.

Akár egyszerű fejben kiszámolni, akár nem, a magyar cégek biztosan örülnének – mondjuk – egy 23 százalékos adókulcsnak is, a 27 helyett.

Pedig az áthárított adó számítása más okból is okozhat problémát!
Egy fontos, de jellemzően az egyszerűsített készpénzfizetéses számla kitöltésekor elrontott adatról – a bizonylaton feltűntetett áfa-mértékről - van szó.

Ez az, amit a végre megérkező Szabó úrnak is tisztáznia kell a revizorokkal.

Az, hogy rá kell írni a bizonylatra az adómértéket is, elvileg nem jelenthet problémát: az általános kulcs 27 százalék, és viszonylag kevés a kivételek száma (néhány termék és szolgáltatás áfája 5, illetve 18 százalék).

A megfelelő rubrikákba – ebből kettő van – tehát beírjuk az áfa-kulcsot, valamelyiket a fenti három közül (az áfa-mentes ügyletektől most tekintsünk el).

Viszont a készpénzfizetési számla huncutul teszi fel az áfát érintő kérdést, egy nyomtatványon belül kétszer is.

Egyrészt firtatja, hogy az adott termék, szolgáltatás hány százalék áfát tartalmaz – ez általában a nyomtatvány jobb felső sarkában található rubrika –, másrészt rákérdez az áthárított adó százalékos mértékére a nyomtatvány végösszegét tartalmazó rubrika alatti sorban.
Fontos, hogy itt két különböző számértékről van szó! Azaz az áfa-kulcs kontra felülről számított áfa-kulcs kérdéséről beszélünk.

Ha azt kell megválaszolnunk, hogy a kiszámlázott termék, szolgáltatás bruttó értéke mennyi áfát tartalmaz, akkor 27 százalékos áfa-kulcs esetében ez 21,26 százalékot jelenti. Ez az úgynevezett felülről (a bruttó összegből visszaszámított) áfa-kulcs, és mindhárom szóba jöhető kulcsra vonatkozóan megtalálható az áfatörvény 83. paragrafusában.

Ha valakinek éppen nincs módja áttanulmányozni a kérdéses passzust, a matematika tudományát is segítségül hívhatja. (Bár adott esetben a módszer nem olyan elegáns, mint az angol barátunk által bemutatott megoldás.)
A nettó 1000 forint értékű termék 27 százalékos áfával bruttó összegben 1270 forint. A felülről számított adókulcs mértékét úgy kapjuk meg, hogy megnézzük az áfa (itt 270 forint) hány százaléka a bruttó értéknek, azaz 270/1270x100=21,26, tehát 21,26 százalék. Ez kerül a jobb felső sarokba a számlán.

Az áthárított adó százalékértéke (ez az áfa-kulcs) pedig – jelen esetben – 27 százalék.
Abban az esetben, ha a kettőt összekeverjük egymással, és arra a kérdésre, hogy a kiszámlázott érték mennyi áfát tartalmaz, az a válasz, hogy 27 százalék, akkor az azt jelenti, hogy a nettó értékre vetített adómérték 37 százalék.
Azaz maradva a fenti példánál, 927 forint nettó értékről és 343 forint áfáról beszélnénk, az egyébként pontos 270 forint helyett.

Kétlem, hogy akad olyan vállalkozó, aki örülne, ha azt az adót fizettetnék meg vele, amit a készpénzfizetési számlán a fentiek szerint, az áfa-tartalmat „túlbecsülve” felszámított. Elvileg ugyanis azt kellene „becsengetnie” a költségvetésbe.
Az már más kérdés, hogy az áfa-bevallás kitöltésekor a „navos program” hibajelzést adna, a nem létező adómértékre, az előző példánknál maradva, a 927 forint nettó értékhez 343 forint adót társító próbálkozásra.

A probléma ettől függetlenül nem elhanyagolható kérdés, mert az adóhatóság az Online Számla rendszernek – a kézzel kiállított számlákat is érintő adatszolgáltatási kötelezettségnek - köszönhetően a hibás számlaadatokat már az áfa-bevallás benyújtása előtt is látja.