Nappali tagozaton tanuló egyéni vállalkozó tb közterhei

Az egyéni vállalkozónak legalább az emelt alapok után kell fizetnie a tb közterheket. Más szabályt kell alkalmazni azonban akkor, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységének folytatása során még nappali tagozaton tanul, függetlenül attól, hogy a tanulmányait Magyarországon, az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamelyik országában vagy Svájcban folytatja. Az alábbi cikkben a külföldön tanuló egyéni vállalkozó magyar tb közterheiről adok tájékoztatást, kitérve a kisadózást választó egyéni vállalkozóra is.

Az 1997. évi LXXX. törvény alapján a nem nyugdíjas egyéni vállalkozó legalább az ún. minimális (emelt) alapok szerint fizeti a társadalombiztosítási közterheket. Azaz a biztosított egyéni vállalkozó 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot és a 22 százalék szociális hozzájárulási adót köteles megfizetni. Azonban a fenti járulékokat és a szociális hozzájárulási adót minimum az ún. emelt alapok szerint kell megfizetni, azaz a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, mag a szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. 

A fenti minimálbér alatt érteni kell a bruttó havi  127 500 forint összegű minimálbért, valamint legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimumot, ami 2017-ben havi bruttó 161 000 forintot is. 

Példa: Ha a kozmetikusként dolgozó egyéni vállalkozó havi kivétje bruttó 120.000.- forint. Akkor havonta az alábbi közterheket kell megfizetnie:

Személyi jövedelemadó-előleg: 120 000*0,15=18 000 forint

Nyugdíjjárulék: 161 000 * 0,1 = 16 100 forint

Természetbeni egészségbiztosítási járulék: 241 500*0,04 = 9 660 forint

Pénzbeli egészségbiztosítási járulék: 241 500*0,03 = 7 245 forint

Munkaerő-piaci járulék: 241 500*0,015 = 3 622,5 forint

Szociális hozzájárulási adó: 181 125*0,22 = 39 847,5 forint

Megjegyzés: A fenti szabályt kell alkalmazni az egyszerűsített vállalkozói adó (eva adózó) alanyának minősülő egyéni vállalkozóra is. Az eva adózó egyéni vállalkozónak azonban lehetősége van arra, hogy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalja, hogy a fenti járulékokat és szociális hozzájárulási adót magasabb alap után fizeti meg. 

A fentitől eltérő szabályt kell alkalmazni akkor, ha egyéni vállalkozó nappali tagozaton tanul. Ez esetben nem kell minimum az ún. emelt alapok szerint fizetni a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót. A nappali tagozaton tanuló vállalkozó kapcsán az a szabály érvényesül, hogy az egyéni vállalkozó 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, 10 százalék nyugdíjjárulékot, és 22 százalék szociális hozzájárulási adót fizet, amelyeknek az alapja a tényleges kivét, átalány jövedelem, illetve az eva adózó egyéni vállalkozó esetén az eva törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka. Azaz ez esetben az egyéni vállalkozó nem köteles legalább az ún. minimális alapok után megfizetni a tb közterheket, továbbá a vállalkozó nem fizet 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot.

Példa: A fenti példánál maradva, ha a kozmetikusként dolgozó egyéni vállalkozó, akinek havi kivétje bruttó 120.000.- forint, nappali tagozaton tanul az ELTE-n, akkor havonta az alábbi közterheket kell megfizetnie:

Személyi jövedelemadó-előleg: 120 000*0,15=18 000 forint

Nyugdíjjárulék: 120 000 * 0,1 = 12 000 forint

Természetbeni egészségbiztosítási járulék: 120 000*0,04 = 4 800 forint

Pénzbeli egészségbiztosítási járulék: 120 000*0,03 = 3 600 forint

Szociális hozzájárulási adó: 120 000*0,22 = 26 400 forint

Az 1997. évi LXXX. törvény úgy rendelkezik, hogy a fenti szabályt kell alkalmazni akkor, ha az egyéni vállalkozást folytató 

-a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, 

-az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben

nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Azaz, akkor is a fenti szabály alkalmazandó, ha a tanulmányokat nem Magyarországon, hanem az Európai Unió valamelyik tagállamában, vagy Norvégiában, Izlandon, Liechtensteinben vagy Svájcban folytatja az egyéni vállalkozó. 

Felmerül a kérdés, hogy milyen igazolást fogad el a magyar adóhivatal a külföldi tanulmányok folytatására. 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet szabályozza ezt a kérdést. A kormányrendelet alapján az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok igazolására

-külföldi felsőoktatási intézmény esetében olyan munkanapokon végzett felsőoktatási tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktatói személyes közreműködést igénylő foglalkozások (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció) szükségesek,

-külföldi köznevelési intézmény esetében olyan munkanapokon végzett iskolarendszerű köznevelési tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez pedagógus, szakképzés esetén pedagógus és gyakorlati oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozások (tanítási óra, szakmai gyakorlat) szükségesek.

Milyen szabályt kell alkalmazni akkor, ha az egyéni vállalkozó kisadózást választ, amelynek folytatása alatt nappali képzés keretében tanul?

A hatályos szabály alapján főállású kisadózónak minősül a nappali tagozat mellett egyéni vállalkozóként dolgozó kisadózó. Főállású kisadózóként havi 50 000 forint tételes adót kell megfizetni. A főállású kisadózó biztosított, így jogosult nyugellátásra, egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, egészségügyi szolgáltatásokra és álláskeresési járadékra. Pénzbeli ellátások alapja havi 90 000 forint. Magasabb alapú ellátásra jogosult a főállású kisadózó, ha választása szerint megfizeti a magasabb havi 75 000 forint mértékű tételes adó. Ez esetben a pénzbeli ellátások alapja havi 150 000 forint lesz. 

Meg kell jegyezni, hogy jövőre változik a fenti szabály. 2018. január 1-jétől már nem lesz főállású kisadózó az egyéni vállalkozó, ha nappali tagozaton tanul. Igaz ez akkor is, ha a tanulmányait az Európai Gazdasági Térség valamelyik államában vagy Svájcban folytatja. 

Azaz 2018. január 1-jétől nem lesz főállású kisadózó az, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat.

Ha tehát az egyéni vállalkozó kisadózást választ, és vállalkozói tevékenysége során nappali képzés keretében tanul, akkor 2018. január 1-jétől már nem minősül főállású kisad