Kinek érdemes a KIVA adózási módot választani?

Kinek érdemes a KIVA adózási módot választani?

 

2013-ban vezette be a törvényalkotás a KIVA (kisvállalati adó) kedvezményes adózási módot.

A katásokkal ellentétben nem lett sikeres a KKV szektorban működő vállalkozásoknál, ezért a jogalkotó 2017-ben teljesen megváltoztatta. Ezáltal kedvezőbb feltételeket fogalmaz meg a vállalkozásoknak: könnyebb, érthetőbb szerkezetű és egyszerűsödött az adóalap megállapítása is.

 

2018-tól 13 százalékra csökken a kisvállalati adó mértéke. Minden cégnek megéri a próbaszámításokat elvégezni. A megfelelő adózási mód kiválasztásával rengeteg pénz takarítható meg törvényi keretek között.

 

Annak a cégnek mindenképp érdemes átgondolni a váltást, amelyiknek van bértömeg, de ennek hiányában is megfontolandó a kedvezményes adózás alkalmazása. Azoknak is érdemes újraszámolni, akik cégben tartják a nyereségüket, mert a kiva szabályai szerint a visszaforgatott nyereséget nem kell leadózni, míg társasági adózás szabályai szerint a nyereséget adófizetési kötelezettség terheli. E két érv amellett szól, hogy a kiva kiváltja a foglalkoztatói közterheket (szocho-t és szakképzési hozzájárulást), valamint a társasági adót.

 

A foglalkoztatottakhoz és a nyereséghez fűződő kedvezmények mellett nem szabad megfeledkezni az iparűzési adóról sem. Jelentős adóoptimalizálást érhet el az a vállalkozás, aki nem rendelkezik olyan költségekkel (pl. anyagköltség, ELÁBÉ), amelyekkel az iparűzési adóalapját csökkenteni tudja. Ebben az esetben ugyanis a nettó árbevétel után helyi adófizetési kötelezettség is keletkezik. A kivások részére az iparűzési adótörvény lehetőséget biztosít az adóalap egyszerűsített módon történő megállapítására, amely nem más, mint a kiva alap 120%-a. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem a nettó árbevétel, hanem a bérköltség a kiindulási pont.

 

Összességében megállapítható, hogy a kisvállalati adó választásával több tízezer cég spórolhatna legálisan a közterhein.