Közérdekű nyugdíjas szövetkezet

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

Közérdekű nyugdíjas szövetkezet

 

2017. július 1-étől bevezetésre került egy új szövetkezeti típus, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet. A NAV tájékoztatójában az olvasható, hogy „A közérdekű nyugdíjas szövetkezet  a munkaerő piacon még aktív idősebb korosztály számára teremti meg a lehetőségét annak, hogy tagjai a szaktudásukat, megszerzett munkatapasztalatukat szövetkezeti keretek között adhassák át a fiatal korosztálynak, illetve, hogy munkavégzésükkel tisztes jövedelmet szerezhessenek.” Az alábbi cikkben bemutatom, hogy miért is éri meg a nyugdíjasoknak és az őket foglalkoztató szövetkezetnek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetben történő foglalkoztatás.

 

A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény rendelkezik többek között erről a szövetkezeti típusról is. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjai közül a tagok 90 százalékának öregségi nyugdíjban kell részesülnie. A közérdekű nyugdíjas szövetkezetnél a törvény azt célt fogalmazza meg, hogy ez a szövetkezet az időskorúak számára foglalkoztatást biztosít, előmozdítva ezáltal a tagok gazdasági és szociális helyzetét, továbbá rögzíti, hogy a nyugdíjas szövetkezet közérdeket is szolgál azáltal, hogy a következő generációk számára a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai- és élettapasztalat átadásra kerül. 

 

Ki minősül nyugdíjasnak a fenti törvény alkalmazása során?

 

A törvény alkalmazása során öregségi nyugdíjasnak kell tekinteni azt a személyt, aki 

- öregségi teljes nyugdíjban, 

- öregségi résznyugdíjban, 

- a nők 40 év jogosultsági idejének figyelembevételével megállapított nyugdíjban 

részesül. 

 

Nem minősül öregségi nyugdíjasnak 

- a korhatár előtti ellátásokban (korkedvezmény érvényesítésével megállapított ellátásban, a táncművészeti életjáradékban, az átmeneti bányászjáradékban, szolgálati járandóságban), 

- megváltozott munkaképességűek ellátásaiban (azaz rehabilitációs ellátásban, rokkantsági ellátásban) részesülő személy.

 

Nyugdíjas tagok személyes közreműködése:

 

A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény alapján a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében is teljesítheti. Azaz a nyugdíjas tagok egy külső szolgáltatónál is folytathatnak keresőtevékenységet. A személyesen közreműködő tagokat - a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötése napján - az adóhivatalhoz be kell jelenteni. A bejelentés tartalmazza többek között

- a közérdekű nyugdíjas szövetkezet adószámát, 

- a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, illetve a nyugdíjfolyósítási törzsszámát 

A bejelentés elektronikusan és telefonon is teljesíthető. Az elektronikus úton történő bejelentés az ügyfélkapun keresztül, a 17T1045NY jelű nyomtatványon tehető meg. 

 

Tekintsük át, hogy ennél a keresőtevékenységnél miként alakul a közteherfizetés!

 

A tagnak a fenti keresőtevékenység során szerzett jövedelméből 15 százalék személyi jövedelemadó előleget kell fizetnie. Adómentesen jogosult a tag vagy a családtagja - a közérdekű nyugdíjas szövetkezet által a közösségi alapból - az alapszabályában rögzítettek szerint élelmiszer, továbbá fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalványra, amely havi szinten nem haladhatja meg a minimálbért.

 

Az 1997. évi LXXX. törvény úgy rendelkezik, hogy nem lesz biztosított a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja. Azaz a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagja nem minősül biztosítottnak, ezáltal a jövedelméből/díjazásából a biztosítási jogviszony hiányában járulékokat nem kell megfizetni. 

Azaz a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjának jövedelméből csak személyi jövedelemadó-előleget kell levonni.

Milyen társadalombiztosítási közterheket kell megfizetnie a foglalkoztatónak, azaz a szövetkezetnek?

Az általános szabály az, hogy a kifizető (foglalkoztató) szociális hozzájárulási adó fizet. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (2) bekezdése alapján szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget eredményez a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és öregségi nyugdíjban részesülő tagja között fennálló jogviszonyt.

 

Tekintettel arra, hogy a szövetkezetet a fentiek alapján nem terheli szociális hozzájárulási adófizetés, így szakképzési hozzájárulást sem kell fizetnie. Ezt a tényt rögzíti a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény is.

Amennyiben nem áll fenn adott keresőtevékenységnél járulék és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség, akkor felmerül az a kérdés, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjának jövedelme kapcsán kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetni?

 

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. §-ának (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amelyet a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja a szövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködésének ellenértékeként a közérdekű nyugdíjas szövetkezettől szerzett.” Azaz a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjának jövedelme kapcsán egészségügyi hozzájárulást sem kell fizetni. 

 

Mindezek alapján levonható az a következtetés, hogy közteherfizetés szempontjából nagyon kedvező a közérdekű nyugdíjas szövetkezetben történő foglalkoztatás.