Várható változások a kisadózás és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés kapcsán

KISADÓZÓKRA VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK

A kisadózás kapcsán három lényeges módosítási javaslatot fogalmaz meg a törvénytervezet. Az egyik a kisadózói adóalanyiság megszűnésére, a másik a bevételről szóló nyilatkozattételre, a harmadik a nem főállású kisadózók körének a bővítésére vonatkozik. Ebben a sorrendben tekintsük át a módosító javaslatokat!

KISADÓZÓI ADÓALANYISÁG MEGSZŰNÉSE

1. A kisadózásról szóló hatályos törvény alapján, ha a kisadózó vállalkozás nettó adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 000 forintot, akkor erre tekintettel meghozott - adóalanyiság megszűnéséről szóló - határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával a kisadózó adóalanyisága megszűnik. A módosítás azonban lehetővé tenné, hogy az adóhatóság visszavonja a megszüntető határozatot, ha az adózó a határozat jogerőre emelkedésének napjáig megfizeti a tartozását és ezt igazolja az adóhatóság felé. Erre ugyanis jelenleg nincs mód. Amennyiben ez a módosítási tervezet elfogadásra kerül, akkor annak kihirdetését követő 30 napon lépne hatályba.

2. Az adóalanyiság megszűnéséhez kapcsolódó másik módosító javaslat a következő: A hatályos szabály alapján a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik

• a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg;
• az adószám alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti vagy törli.

A fentieken annyiban változtat a javaslat, hogy a megszűnés nem a fenti határozatok jogerőre emelkedésének napjával történne, hanem a jogerőre emelkedés hónapjának utolsó napjával szűnne meg, azaz kitolódna a megszűnés időpontja. Amennyiben ez a szöveg elfogadásra kerül, akkor a jogszabály kihirdetést követő napon lépne hatályba.

3. Az adóalanyiság megszűnéséhez kapcsolódó harmadik módosító javaslat a következő: A jelenlegi szabály alapján az adóalanyiság megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható. A módosítás pontosítja ezt a szabályt az alábbiak szerint, amely ha elfogadásra kerül, akkor szintén a jogszabály kihirdetést követő napon lép hatályba: „Az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra az adóalanyiság ismételten nem választható.”

A KISADÓZÓ BEVÉTELRŐL SZÓLÓ NYILATKOZAT

A jelenlegi szabály alapján a kisadózó vállalkozás az adóévet követő év február 25-ig az állami adóhatóság által rendszeresített, papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott nyomtatványon nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről. A törvénytervezet ezt a szabályt kiegészíti azzal, hogy a nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. A törvényjavaslat indokolása kifejti, hogy a fenti kiegészítés azt jelenti, hogy a nyilatkozat bevallás módjára helyesbíthető, annak elmulasztása, hibás vagy késedelmes teljesítése esetén a kisadózó a bevallásokra vonatkozó szabályok szerint szólítható fel a kötelezettség teljesítésére, illetve ennek eredménytelensége esetén a kisadózó bevallás elmulasztása miatt szankcionálható. 

Amennyiben ez a módosítási tervezet is elfogadásra kerül, akkor az a kihirdetést követő 30 napon lépne hatályba.

NEM FŐÁLLÁSÚ KISADÓZÓK

A kisadózók kapcsán el kell különíteni a főállású kisadózót és a nem főállású kisadózótól. Amíg a főállású kisadózó biztosítottnak minősül, addig a nem főállású kisadózó nem lesz biztosított. A benyújtott törvényjavaslat bővítené a nem főállású kisadózók körét. 

1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján a minimum heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony mellett, illetve a nappali tagozatos hallgatóként dolgozó egyéni és társas vállalkozók mentesülnek a minimális alapok szerinti járulék- és szociális hozzájárulási adófizetés alól. Amíg azonban a kisadózásról szóló törvényben a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is álló kisadózó nem minősül főállású kisadózónak, addig a nappali tagozatos hallgatói jogviszonyuk mellett kisadózóként dolgozó vállalkozók főállásúnak minősülnek. 

A fentiekben leírtakban teremt egységességet a javaslat, amely alapján 2018. január 1-étől azok a kisadózók, aki a nappali tagozatos hallgatóként* folytatják a kisadózóként a tevékenységüket, nem lennének főállású kisadózók, így havi 25 000 forint tételes adót kellene fizetniük, a jelenlegi havi 50 000 forint, illetve magasabb tételes adó választása esetén a havi 75 000 forint helyett.

*Megjegyzés: A nappali tagozatos hallgatót úgy definiálja a törvénytervezet, hogy nappali tagozatos hallgató az, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat.

EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉKFIZETÉS

Elfogadás esetén 2018. január 1-jétől lépne majd hatályba az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés emelése. Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozás, további a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzése esetén, valamint az 1997. évi LXXX. törvény 39. §-ban meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege jelenlegi 7 110 forintról (napi összege 237 forintról) havi 7 320 forintra (napi összege 244 forintra) nőne. 

A fenti egészségügyi szolgáltatási járuléknövekedést szinte már „megszokhattuk. Ami azonban érdekesség, hogy a központi költségvetés által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék is növekszik. A központi költségvetésből fizetik többek között a kisgyermekek, a nappali tagozatos tanulók, a keresőtevékenységet nem folytató nyugdíjasok, a hajléktalanok, a szociálisan rászorultak egészségügyi szolgáltatásának a fedezetét. A törvényjavaslat elfogadása esetén a jelenleg havi 5 790 forint egészségügyi szolgáltatási járulék is növekedni fog 2018. január 1-jétől, azaz a központi költségvetésből jutatott járulékbefizetés is havi 7 320 forintra (napi összege 244 forintra) nőne.