A vezető állású munkavállalókra vonatkozó különleges szabályok

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

A vezető állású munkavállalóra külön szabályokat fogalmaz meg a Munkatörvénykönyv. Erre többek között azért került sor, mert a vezető állású munkavállaló kiemelt szerepet tölt be a munkáltató működése szempontjából.

Viszont a Munkatörvénykönyv nem csak a legfelsőbb vezetőt pl: főigazgatót tekinti vezető állásúnak. Vezető állású munkavállalók a munkáltató vezetője, valamint ezen vezető közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított másik munkavállaló.

 

MILYEN SZABÁLYOK VONATKOZNAK A VEZETŐK MUNKAVÉGZÉSÉRE, SZÜLÉSI-, FIZETÉS NÉLKÜLI SZABADSÁGÁRA?

- Ha a munkáltatónál van kollektív szerződés, akkor a vezetőre (akik egyébként a munkáltatót képviselik a kollektív szerződés aláírásakor) a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki. 

- A vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet.

- A vezető munkarendje kötetlen. Figyelembe kell venni, hogy a vezető részére várandóssága megállapításától a gyermeke 3 éves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő vezető esetében szintén gyermeke 3 éves koráig éjszakai munka nem rendelhető el.

- A vezető számára teljesítménykövetelményt, valamint az ahhoz kapcsolódó teljesítménybért vagy egyéb juttatást a tulajdonosi jogokat gyakorló állapíthat meg.

- A vezető, anyaként egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni. 

- A vezető gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

 

VEZETŐ KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

Általános szabály szerint a munkavállaló - gondatlan károkozás esetén - kártérítése nem haladhatja meg a munkavállaló 4 havi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni. Ugyanakkor a vezető gondatlan károkozás esetén is a teljes kárért felel.

 

VEZETŐRE VONATKOZÓ VERSENYTILALMI MEGÁLLAPODÁS

Versenytilalmi megállapodás kapcsán is külön rendelkezést találunk a vezetőre. Az általános szabály szerint versenytilalmi megállapodás a felek arra irányuló megállapodása, hogy a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő 2 évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. Ugyanakkor a fenti versenytilalmi megállapodást a vezetővel úgy lehet megkötni, hogy ahhoz a tulajdonosi jogokat gyakorló hozzájárul és annak időtartama legfeljebb 1 évre szólhat. 

Megjegyzés: A tulajdonosi jogokat gyakorló meghatározhatja azt a munkakört, amelyre vonatkozóan versenytilalmi megállapodás köthető és további feltételeket írhat elő.

 

A VEZETŐ KÖTELEZŐ JELLEGGEL CSAK AZ ALÁBBI ESETEKBEN MENTESÜL A RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSI ÉS A MUNKAVÉGZÉSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE ALÓL

- az emberi reprodukciós eljárással összefüggő időre, egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamára, valamint 

- a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá 

- a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára.

 

A VEZETŐ MUNKAVISZONYÁNAK MEGSZÜNTETÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK

Azonnali hatályú felmondás:

Azonnali hatályú felmondás esetén az a szabály, hogy az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Ugyanakkor az azonnali hatályú felmondás joga a vezetővel szemben az ennek alapjául szolgáló ok bekövetkeztétől számított 3 éven belül gyakorolható, míg bűncselekmény esetén a büntethetőség elévüléséig lehet a vezetővel szemben azonnali hatályú felmondással élni.

Munkáltató felmondása: 

- A vezető esetén a felmondási tilalmak is szűkebbek, mint a nem vezető állású munkavállalók esetén. Erre tekintettel a vezető munkaviszonyát a munkáltató csak az alábbi esetekben nem szüntetheti meg felmondással:

  • a várandósság időtartama alatt,
  • a szülési szabadság időtartama alatt valamint 
  • női vezető az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónap tartama alatt.

- Mindezek alapján a munkáltató felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt. 

- A munkáltató az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül is - minden kötöttség nélkül – megszüntetheti a vezető határozatlan időtartamú munkaviszonyát.

- Nem kell alkalmazni azt a szabályt, hogy a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik:

  • a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év,
  • a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség,
  • a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság

- A vezető esetén a munkáltató a vezető munkaviszonyának a felmondását nem köteles megindokolni.

Kártérítési felelősség, ha a vezető jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát:

Kártérítési felelősség kapcsán az az általános szabály, hogy a munkavállaló, ha munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni. Ha a munkavállaló a határozott tartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. Továbbá munkáltató követelheti a fenti mértéket meghaladó kárának megtérítését is Ez a fizetési kötelezettség azonban nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét. Ugyanakkor a vezető kapcsán a Munkatörvénykönyv azt rögzíti, hogy ha vezető munkaviszonyát jogellenesen megszünteti, akkor 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni.

Munkáltató megszűnése csődeljárás vagy felszámolási eljárás során:

Külön szabály vonatkozik arra az esetre, ha csődeljárás vagy felszámolási eljárás során szűnik meg a munkáltató. Ez esetben a vezetőt a munkaviszony megszűnésére tekintettel megillető díjazásból a munkáltató legfeljebb 6 havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni az esedékességekor, ha a megszüntető nyilatkozat közlésére csődeljárás vagy felszámolási eljárás megkezdését követően került sor. Az ezt meghaladó összeget a csődeljárás befejezésekor vagy megszüntetésekor, vagy a felszámolási eljárás befejezésekor kell megfizetni.

 

VEZETŐRE VONATKOZÓ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLY ÉS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG 

Összeférhetetlenség kapcsán a Munkatörvénykönyv kiköti, hogy a vezető

  • nem szerezhet részesedést – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben,
  • nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyletet, 
  • továbbá a vezető köteles bejelenteni, ha a hozzátartozója tagja a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is folytató vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, vagy vezetőként munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet is folytató munkáltatónál.

Végezetül meg kell jegyezni, hogy a munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha 

  • a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és 
  • alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét.