Szociális hozzájárulási adókedvezmények, amelyek a NAV tájékoztatóján alapulnak

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

25 ÉV ALATTI, PÁLYAKEZDŐK KEDVEZMÉNYE

Pályakezdők kedvezményére az a munkáltató – kivéve a költségvetési szervet - jogosult, aki 25 év alatti, legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkező pályakezdőt alkalmaz. 

A kedvezmény mértéke és időtartama: 25 év alatti pályakezdő esetén a kedvezmény maximum a foglalkoztatás első két évében érvényesíthető. A szociális hozzájárulási adó mértéke – teljes munkaidős foglalkoztatás esetén - 2017-ben a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 forint 22 százaléka. A fenti kedvezmény azonban csak akkor vehető igénybe, ha a munkáltató rendelkezik azzal a NAV által kiállított - 15 napnál nem régebbi - igazolással, amely tartalmazza, hogy a munkavállaló pályakezdőnek minősül.

A kedvezmény igazolása: Az adóhivatal a munkavállaló kérelmére akkor igazolja, hogy a 25 év alatti személy pályakezdőnek minősül-e, ha a munkavállaló legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkezik. A szabályozás azonban a 180 nap biztosítási idő kapcsán nem pontos. 

Adott napok számítása nem újszerű a szociális hozzájárulási adótörvényben, hiszen a tartósan álláskeresők esetében teljesen pontos a szabály. Azaz a jogszabály alapján tartósan álláskereső az, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint álláskeresőként nyilvántartott. Azaz az adott napokat a kedvezményezett foglalkoztatást megelőzően nézik. Ezzel szemben ilyen időpont nincs meghatározva a 25 év alatti pályakezdőknél. Esetükben a jogszabály úgy fogalmaz, hogy pályakezdő munkavállaló a legfeljebb 180 nap – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti. 

Ezt a hiányosságot pótolta az adóhivatal a következő tájékoztatójában: „Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adóhatóság az igazolás kiadására irányuló kérelem benyújtásának napjára vonatkozóan állapítja meg, hogy a kérelmező legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik-e.” 


Azaz nagyon fontos, hogy a 25 év alatti munkavállaló minél előbb – még a foglalkoztatás előtt vagy első napjaiban - kérje meg az igazolást adóhivataltól, hogy pályakezdőnek minősül-e. Hiszen amennyiben pályakezdőnek minősül, akkor a munkáltató a 25 év alatti, teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló után, 2 évig nem fizet 100 000 forintig szociális hozzájárulási adót. 

Az adóhivatal tájékoztatója így folytatódik: „Abban az estben, ha a munkavállaló a kérelem benyújtásának napjáig 180 napot meghaladó biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik, az adóhatóság az igazolás kiadását határozattal elutasítja. Az igazolás kiállítását elutasító határozat azonban tételesen tartalmazza a magánszemély munkaviszonyban töltött idejét (jogviszonyonként)” Példaként említi a tájékoztató, hogy „Az adóhatóság megállapítja, hogy a fiatal munkavállalónak 2013. január 25-ig 183 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonya van, ezért az igazolás kiadását határozattal megtagadja. Az adóhatóság a határozat indokolásában a foglalkoztató(k) mellett az adott foglalkoztatónál biztosításban töltött napok számát is feltünteti. A fiatal munkáltatója a határozatból egyértelműen megállapíthatja, hogy az általa 2012. december 31-én már foglalkoztatott munkavállalónak a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő napján – 2013. január 1-jén – kevesebb, mint 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonya volt. A munkáltató a határozat birtokában (ebben az esetben ezzel igazolható, hogy 2013. január 1-ig a kedvezményezet foglalkoztatás kezdő napjáig fiatal munkavállalónak nem volt 180 napnál több biztosításban töltött munkaviszonya), kizárólag 2013. január hónapban érvényesítheti a 27 százalék mértékű adókedvezményt.

Az adóhivatal fenti tájékoztatója alapján egyértelmű, hogy az indokolásban részletezett jogviszony(ok) alapján adott időtartamra - pl: a fenti példában egy hónapra - lehet élni a pályakezdők kedvezményével, de abban az esetben, ha a kérelem benyújtásakor a biztosításban töltött idő kevesebb, mint 180 nap, akkor jóval hosszabb ideig, azaz maximum  két évig lehet szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíteni. Ezért nem mindegy, hogy mikor kerül benyújtásra a pályakezdő igazolására vonatkozó kérelem. 

Megjegyzés: A fentiekben ismertetett adóhivatali tájékoztató letölthető az alábbi linken >>

 

SZAKKÉPZETTSÉGET NEM IGÉNYLŐ MUNKAVÁLLALÓK KEDVEZMÉNYE

Erre a kedvezményre az a munkáltató – kivéve a költségvetési szervet - jogosult, aki a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozó munkakörben foglalkoztatott munkavállalót alkalmaz. 

A kedvezmény mértéke és időtartama: Amíg a munkavállaló (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozó munkakörben dolgozik, a munkáltató 2017-ben – teljes munkaidős foglalkoztatás esetén - a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 forint 11 százalékával csökkentheti a munkavállaló után fizetendő szociális hozzájárulási adót. 

A kedvezmény igazolása: A fenti kedvezményt a (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozó munkakör alapozza meg, így a kedvezmény igazolásához külön hatósági igazolás nem szükséges. 

A kedvezmény jogos érvényesítésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy nem érvényesíthető a kedvezmény, ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta. Például, ha a munkavállaló március 9-ig szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozott, majd március 10-étől dolgozik folyamatosan (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozó munkakörben, akkor márciusban még nem lehet érvényesíteni a fenti kedvezményt. Több esetben is felmerült az a kérdés, hogy érvényesíthető-e teljes hónapban a kedvezmény, ha a munkavállaló 

  • hónap közben kezdi meg szakképzettséget nem igénylő munkakörben a munkaviszonyát, vagy
  • hónap közben szünteti (vagy szűnik meg) a szakképzettséget nem igénylő munkakörben a munkaviszonya.

Különösen érdekes ez a kérdés annak ismeretében, hogy a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény hasonló, munkakörhöz kötött kedvezménynél erről a helyzetről külön rendelkezik. Például a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztők esetén rögzíti a szociális hozzájárulási adótörvény, hogy azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló munkaviszonya kezdődik vagy véget ér, a kedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt. Ilyen szabályt azonban nem találunk szakképzettséget nem igénylő munkavállalók után érvényesíthető kedvezménynél. Erre tekintettel jogosan mondhatnánk, hogy a szakképzettséget nem igénylő munkavállalók után nem érvényesíthető a kedvezmény abban a hónapban, amelyben a munkavállaló munkaviszonya hónap közben kezdődik vagy hónap közben ér véget. Ezt az állítást azonban megcáfolja az adóhivatal alábbi tájékoztatója:

A munkáltató a kedvezményt akkor is a teljes hónapra igénybe veheti, ha a szakképzettséget nem igénylő munkakörben történő foglalkoztatás hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.” Azaz a jogszabály nem írja elő, de az adóhivatal fenti tájékoztatója alapján a szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén akkor is a teljes hónapban lehet igénybe venni a szociális hozzájárulási adókedvezményt, ha a foglalkoztatás hónap közben kezdődik vagy ér véget.

A fentiekben ismertetett adóhivatali tájékoztató letölthető az alábbi linken >>