ELŐZETES: A Láthatatlan Ellenőr

Szerző: Sinka Júlia

Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)
Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései
Honlap: www.sinkatax.hu
E-mail: info[kukac]sinkatax.hu

NYILATKOZAT – STOP?!

Egy adóellenőrtől hallottam, sokszor az ellenőrzöttek maguk alatt vágják a fát – többek közt azzal is-, hogy felelőtlenül tesznek ügyükben nyilatkozatokat. Ezzel pedig lényegében elvégzik a hatóság munkáját, és önkezükkel húzzák magukra a vizes lepedőt.

Azaz úgy is fogalmazhatnánk, hogy a gyakorlatban az adózók, illetve képviselőik gyakran maguk is tesznek azért, ha nem is szándékosan, hogy az adóellenőrzés számukra kedvezőtlen fordulatot vegyen.

Az adóhatósági ellenőrzések során a helyzet tisztázásának egyik leggyakoribb eszköze az adózó nyilatkozattétele, amely lehet véleménynyilvánító vagy tényfeltáró.

A vizsgált adózónak nem csak e nyilatkozat megtételére van joga, de arra is, hogy a nyilatkozattételt megtagadja. Ez utóbbitól az ellenőrzöttek félnek – még ha tudják is, hogy erre joguk lenne -, mert mi lesz, ha a hatóság „megharagszik”.

Fontos, hogy a nyilatkozattétel megtagadása miatt az ellenőrzés alá vont magánszemély, vállalkozó számára nem lehet eljárási bírságot kiszabni, mivel a törvényben biztosított jogával él, viszont ha valótlan nyilatkozatot tett, megbírságolható.

És a mondat ez utóbbi szavain van a hangsúly! Ugyanis a vizsgált adózók akaratukon kívül is tesznek – első „felindulásukban” – olyan nyilatkozatot, amelyben olyan tényekről, eseményekről nyilatkoznak, amelyekre több év távlatából már nem emlékeznek pontosan, és ezért nyilatkozatukban olyasmit állítanak, amely nem felel meg a valóságnak.  Ekkor pedig máris meg lehet őket bírságolni!

Az is lényeges, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség az ellenőrzés alá vont adózón kívül mindenkit kötelez a nyilatkozattételre. Ez azt jelenti, hogy más adózó vizsgálatával összefüggésben bármely adózó – például a vállalkozás vevői, szállítói - nyilatkozattételre kötelezhető, viszont az ellenőrzés alá vont adózó a saját ügyében a nyilatkozattételt bármikor megtagadhatja.

Ennek megfelelően az adóellenőr az adózótól felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet, az adózó pedig köteles az adóhatósággal az ellenőrzés során együttműködni.

ADJUK MEG A MÓDJÁT

Ugyanakkor, ha már nyilatkozunk, tegyük azt szakszerűen!

Azaz a nyilatkozat legyen egyértelmű, világos, tartalmazza az ügyre vonatkozó összes lényeges körülményt. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy pontosan ismerjük a kért adatokat, jól emlékszünk a történésekre, amelyekről éppen faggatnak minket, akkor kérjünk időt a nyilatkozattételre, mondván utána kell néznünk ennek-annak az iratainkban, nyilvántartásunkban.

Arra is vigyázzunk, hogy ne legyen a nyilatkozat „szószátyár”, azaz ne tartalmazzon felesleges vagy az ügyhöz nem kapcsolódó, abban lényegtelen információt, mert azt érhetjük el vele, hogy a hatóság a valóságtól eltérő következtetéseket von le ebből.

Ráadásul az eljárás során tett nyilatkozatokért felelősség terheli az adózót, ami eljárási bírsággal is végződhet, mondjuk egy félrevezető – vagy annak tűnő - nyilatkozatot az adóhatóság az együttműködési kötelezettség megsértéseként minősíthet, és akár 500 ezer forintig terjedő bírsággal is díjazhatja ezt.

A véleményt tartalmazó nyilatkozatokról tudni kell, hogy ha az adózó nem teszi meg a kért nyilatkozatot – ehhez joga van -, akkor a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti. A tényfeltáró nyilatkozatok esetében azonban az is előfordulhat, hogy a nyilatkozat nem tagadható meg!

Az ellenőrzési eljárásokban mindenképp célszerű együttműködni a vizsgálatot végző ellenőrökkel, hiszen ezzel hozzájárulhatunk az ellenőrzések gyorsabb és kiszámíthatóbb lezárásához, amely az ellenőrzöttnek és az adóhatóságnak egyaránt érdeke.

Ennek ürügyén is visszatérve a nyilatkozattétel igen/nem dilemmára, mérlegelni kell azt is, hogy mikor lehet, vagy esetleg kell a nyilatkozattételt megtagadni, és ez milyen következményekkel járhat.

Nem könnyű az adózók dolga, az adótörvények évről évre változnak.

Így az adókötelezettségek teljesítésének „bibliája”, az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) is változott – 2017. január 1-jével is.

Így e cikk folytatását a 2016-ban megjelent, „Amit mindenkinek tudnia kell az adóellenőrzésekről” című kiadványunkban találják, az új előírásokkal frissítve: ebben hamarosan a nyilatkozattételről és egyéb adóellenőrzési „túlélő tippekről” is olvashatnak.

 

2017-es számviteli, adózási és Tb jogszabályok naprakészen, 2017-es kreditpontok.

A mérleg másik oldalán »

Legfrissebb...

Szakértőink

Jelmagyarázat

Bárki számára szabadon hozzáférhető
A cikk olvasásához Pallas fiók nyitása szükséges
Szakmai csomag előfizetéssel olvasható