Ki vagyok? - A kft tagja, mint társas vállalkozó

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

Kiindulópontként szeretnénk a címbeli kérdéshez kapcsolódóan a következőt tisztázni. Ha a tag semmilyen jogviszonyban nem áll a korlátolt felelősségű társasággal, azaz csak tag, és az alapításhoz szükséges pénzügyi fedezetet vagy annak részét biztosította, akkor biztosítási jogviszony hiányában sem kell, sem a tagnak sem a társaságnak, társadalombiztosítási közterheket fizetni, és a tagot nem kell T1041-es nyomtatványon bejelenteni.

Ez követően térjünk rá a társas vállalkozóra. A társas vállalkozó fogalmával azért kell tisztában lenni, mert a társas vállalkozó köteles legalább az úgynevezett minimális alapok szerint megfizetni a társadalombiztosítási közterheket. Azaz, a 10 % nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbérből, a 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszereséből, míg a 27 % szociális hozzájárulási adót havonta a minimálbér 112,5 százaléka után kell fizetni. (Minimálbér: 2016. évben havi bruttó  111 000 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi bruttó  129 000 forint).

Természetesen, ha a keresőtevékenységből származó jövedelem a fenti járulék, illetve szociális hozzájárulási adó minimális alapját meghaladja, akkor az lesz a társadalombiztosítási közterhek alapja. Továbbá meg kell jegyezni, hogy a társas vállalkozó – kivéve a nyugdíjas vállalkozót – biztosítottnak minősül, így be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon.

Az 1997. évi LXXX. törvény 4. § d) pontjának 1. és 5. alpontjai szabályozzák, hogy a korlátolt felelősségű társaság tagja, mikor minősül társas vállalkozónak. A szabály a következő: „Társas vállalkozó a korlátolt felelősségű társaság tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).” 

Példa: vegyünk egy három tag által alapított korlátolt felelősségű társaságot. A tagok ezt a társaságot egészségügyi tevékenység folytatására hozzák létre. A korlátolt felelősségű társaságban az egyik tag nőgyógyász, aki nőgyógyászati tevékenységét úgy folytatja a társaságon belül, hogy arra sem munkaszerződést, sem megbízási szerződést nem kötött, azaz tagként személyesen közreműködve látja el ezt a tevékenységet. Tekintettel arra, hogy az orvos tag a korlátolt felelősségű társaságban tagsági jogviszonyban közreműködik, így társas vállalkozónak minősül és erre tekintettel legalább az ún. minimális alapok szerint fizetni kell a társadalombiztosítási közterheket.

 

Továbbá a korlátolt felelősségű társaság természetes személy tagja akkor is társas vállalkozónak minősül, ha ügyvezetői feldatokat lát el. Az 1997. évi LXXX. törvény 4. § d) pontjának 5. alpontja szerint akkor lesz társas vállalkozó az ügyvezető, ha a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, és egyidejűleg a társasággal nem áll tagsági jogviszonyban. 

Vagyis ha a korlátolt felelősségű társaságnak a tagja 

  • ügyvezetőként tevékenykedik a  társaságban és 
  • az ügyvezetést megbízásban látja el (mivel a PTK alapján az ügyvezetés vagy munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban látható el) és
  • egyidejűleg tagsági jogviszony keretében nem működik közre a társaságban,

akkor a tag szintén társas vállalkozónak minősül. 

Példa: Ha a korlátolt felelősségű társaság tagja megbízási jogviszonyban havi 50 000 forint megbízási díj alapján látja el az ügyvezetést, és más tevékenységet nem végez, akkor társas vállalkozóként válik biztosítottá, és a járulékokat, valamint a szociális hozzájárulási adót legalább az ún. minimális alapok szerint fizetni kell. 

Ha ez az ügyvezető egyidejűleg adótanácsadóként is dolgozik a társaságban, de erre sem munkaszerződést, sem megbízási szerződést nem kötött, azaz azt személyesen közreműködő tagként tagsági jogviszonyban végzi, akkor a következő helyzet áll fenn. Ez esetben két jogviszony jön létre. Adótanácsadóként, a személyes közreműködésre tekintettel, társas vállalkozói jogviszony jön létre, amely megalapozza, hogy legalább a fenti minimális alapok után fizesse a társadalombiztosítási közterheket. A másik jogviszony a megbízásban ellátott ügyvezetés, amely az adótanácsadás, azaz a személyes közreműködés fennállása miatt nem minősül társas vállalkozói jogviszonynak. Ügyvezetői jogviszonyára ez esetben az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (2) bekezdésének a szabályát kell alkalmazni, azaz akkor lesz ügyvezetőként biztosított, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.